A paneles lakóépületek tömeges építése Magyarországon az 1960-as évektől indult, és a 70-es, 80-as években érte el a csúcspontját. Ezek az épületek gyors és költséghatékony megoldást jelentettek a városi lakáshiány kezelésére, így Budapest és a nagyobb városok arculatát ma is jelentős részben meghatározzák. A panelházak mellett számos hagyományos szerkezetű társasház is ebben az időszakban épült, amelyek szellőzőrendszerei hasonló műszaki elvek alapján készültek. Ezek a rendszerek jellemzően természetes, gravitációs működésre épültek, és az akkori építési körülményekhez igazodtak.
Hol tartanak ma ezek az épületek?
Budapest és Pest megye lakásállományának jelentős része ma is ezekből az évtizedekkel ezelőtt épült társasházakból áll. Az elmúlt években ugyan számos épület esett át energetikai korszerűsítésen, de ezek jellemzően nem teljes körű felújítást jelentettek. A tapasztalatok alapján a társasházak egy része már:
- hőszigetelést kapott
- korszerű nyílászárókkal rendelkezik
ugyanakkor sok esetben a gépészeti rendszerek – így a szellőzés – változatlanul maradtak. Ez azt jelenti, hogy az épületek egy része energetikailag „félkész” állapotban van.
Egyre nagyobb figyelem irányul a társasházak korszerűsítésére
Az elmúlt időszakban ismét előtérbe került a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítésének kérdése. Budapesten például a Budapesti Zöld Panelprogram is azt mutatja, hogy a következő években egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiahatékony épületgépészeti megoldások.
A gyakorlatban azonban sok esetben nem elegendő a nyílászárók cseréje vagy a homlokzati szigetelés. A légzárás növekedésével a megfelelő szellőzés biztosítása is kiemelt kérdéssé válik, ezért a társasházi szellőzőrendszerek korszerűsítése egyre nagyobb figyelmet kap a felújítások során.
Mi változik a szigeteléssel és a nyílászáró cserével?
Az energetikai korszerűsítés egyik legfontosabb célja a hőveszteség csökkentése. Ennek érdekében az épületek egyre zártabbá válnak: a korszerű nyílászárók és a homlokzati szigetelés jelentősen csökkentik a levegő természetes áramlását.
Ez azonban egy olyan változás, amely közvetlenül érinti a szellőzőrendszer működését. A korábban természetes módon működő rendszerek esetében a légutánpótlás a nyílászárókon keresztül történt. Amikor ez a lehetőség megszűnik, a rendszer alapfeltételei is megváltoznak.
Ennek következménye lehet:
- a légcsere csökkenése
- a páratartalom növekedése
- a szellőzés bizonytalanná válása
Miért nem szabad figyelmen kívül hagyni a szellőzőrendszert?
A szellőzőrendszer sok esetben „láthatatlan” eleme az épületnek, ezért a korszerűsítések során könnyen háttérbe szorul. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy a komfortproblémák jelentős része éppen ebből adódik. Ha az épület légzárása növekszik, de a szellőzés nem kerül ehhez igazításra, a rendszer már nem tudja ellátni a feladatát. Ilyenkor jelennek meg azok a jelenségek, amelyeket a lakók a mindennapokban tapasztalnak: a párásodás, a nehéz levegő vagy a szagok visszaáramlása.
A megoldás ilyenkor nem feltétlenül teljes felújítás, hanem sok esetben a meglévő szellőzőrendszer korszerűsítése a budapesti, pest megyei panel társasházakban és szerte az országban.
A több lakásos épületek szellőzőrendszerének korszerűsítésének lehetőségeiről további információk egy részletes írásban.