Az ablakos légbevezető az elszívásos szellőzőrendszerek légutánpótlást biztosító eleme. A friss levegőt jellemzően a nappaliba, hálószobába és más tartózkodási helyiségekbe engedi be, ahonnan az ajtók alatt vagy légátvezetőkön keresztül az elszívási pontok felé halad. Természetes, hibrid, helyiségenkénti és központi gépi elszívás mellett egyaránt alkalmazható, kiegyenlített, hővisszanyerős rendszerben azonban általában nincs rá szükség.
Az ablakos légbevezetőt sokan önálló szellőztető eszköznek tekintik. Felszerelik a nyílászáróra, majd azt várják, hogy a lakás levegője automatikusan frissebbé váljon. A légbevezető azonban nem ventilátor: nem szívja be és nem továbbítja aktívan a levegőt.
Feladata az, hogy egy szellőzőrendszer részeként meghatározott helyen és szabályozott módon biztosítsa az eltávolított levegő utánpótlását. Ahhoz, hogy tényleges légcsere alakuljon ki, elszívásra, a helyiségek közötti légátvezetésre és megfelelő nyomáskülönbségre is szükség van.
Hol van az ablakos légbevezető helye a szellőzőrendszerben?
Egy elszívásos lakásszellőztetési rendszer három alapvető feladatot lát el:
- friss külső levegőt vezet a tartózkodási helyiségekbe;
- lehetővé teszi a levegő továbbhaladását a lakáson belül;
- eltávolítja az elhasznált, párás vagy szagokkal terhelt levegőt.
Az ablakos légbevezető az első feladatot teljesíti. A légbevezetőket ezért jellemzően a „száraz”, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílászáróin helyezik el:
- nappaliban;
- hálószobában;
- gyerekszobában;
- dolgozószobában;
- megfelelő kialakítás esetén irodában vagy más tartózkodási helyiségben.
Az elszívási pontok ezzel szemben általában ott találhatók, ahol pára, szag vagy más beltéri szennyeződés keletkezik:
- konyhában;
- fürdőszobában;
- WC-ben;
- háztartási helyiségben.
A levegőnek a két terület között is át kell tudnia haladnia. Ezt megfelelő ajtórés, ajtórács vagy más légátvezető elem biztosíthatja.
Miért vált fontossá a szabályozott légutánpótlás?
A régebbi, kevésbé jól záródó nyílászárók résein keresztül folyamatos, bár ellenőrizetlen légcsere történhetett. A korszerű ablakok ezt nagyrészt megszüntetik.
Ez energetikai és komfortszempontból kedvező, de közben a lakásban továbbra is keletkezik:
- pára;
- szén-dioxid;
- főzési és egyéb szag;
- illékony vegyület;
- tisztítószerekből és berendezési tárgyakból származó szennyeződés.
Ha az elszívott levegő nem kap megfelelő utánpótlást, csökkenhet az elszívás teljesítménye, kedvezőtlen nyomásviszonyok alakulhatnak ki, és a levegő nem feltétlenül a tervezett helyen jut be az épületbe. Az ablak időnkénti kinyitása intenzív légcserét biztosíthat, de nem helyettesíti minden esetben a folyamatos, szabályozott lakásszellőztetést. Az ablakos légbevezető zárt nyílászáró mellett is kialakíthatja a levegő ellenőrzött belépési pontját.
Milyen szellőzőrendszerekben alkalmazható ablakos légbevezető?
Az ablakos légbevezető elsősorban olyan rendszerekben kap szerepet, amelyek csak az elhasznált levegőt távolítják el aktívan, a friss levegőt viszont a kialakuló nyomáskülönbség juttatja a lakásba.
Természetes vagy gravitációs szellőzés
A természetes szellőzésben nincs folyamatosan működő központi ventilátor. A levegő mozgását elsősorban:
- a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége;
- a légcsatornában kialakuló kéményhatás;
- a szél;
- az épület elhelyezkedése és magassága
befolyásolja.
Az elhasznált levegő a függőleges szellőzőkürtőkön vagy légcsatornákon keresztül távozik. A korszerű ablakok beépítése után azonban megszűnhet az a réseken keresztüli légutánpótlás, amelyre a rendszer eredetileg támaszkodott.
Ilyen helyzetben az ablakos légbevezető kijelölt útvonalat biztosíthat a friss levegő számára. A természetes szellőzés teljesítménye ugyanakkor az időjárási körülményekkel változik, ezért a légbevezető önmagában nem teszi állandó teljesítményűvé a rendszert.
Hibrid szellőzőrendszer
A hibrid rendszer a természetes és a gépi szellőzés tulajdonságait ötvözi. Kedvező körülmények között a természetes huzat mozgatja a levegőt, amikor pedig ez nem elegendő, ventilátor segíti az elszívást.
Az ablakos légbevezetők ebben a rendszerben is a tartózkodási helyiségek légutánpótlását biztosíthatják. A kialakítás különösen társasházaknál és meglévő gravitációs szellőzőrendszerek korszerűsítésekor jöhet szóba.
A légbevezetők és a légelvezetők típusát a rendszer alacsony és változó nyomásviszonyaihoz kell kiválasztani. Nem minden termék alkalmas automatikusan gravitációs vagy hibrid rendszerhez.
Helyiségenkénti gépi elszívás
Egyszerűbb rendszerben külön elszívóventilátor működhet például:
- a fürdőszobában;
- a WC-ben;
- a háztartási helyiségben;
- egyéb, szennyezett levegőjű kiszolgálóhelyiségben.
A ventilátor működésekor a helyiségből levegő távozik, ezért ugyanannyi levegőnek valahol vissza is kell jutnia az épületbe. Az ablakos légbevezetők ezt a pótlólevegőt a nappaliba, hálószobába vagy más kijelölt helyiségbe engedhetik be.
A rendszer csak akkor működik megfelelően, ha a friss levegő az elszívóventilátorig el tud jutni. Egy jól megválasztott légbevezető sem segít, ha a belső ajtók légmentesen elzárják a levegő útját.
Családi ház központi gépi elszívása
Központi elszívásos rendszerben egy ventilátor több helyiségből, légcsatornákon keresztül távolítja el az elhasznált levegőt. Az elszívási pontok jellemzően a konyhában, fürdőszobában, WC-ben és más kiszolgálóhelyiségekben találhatók.
A friss levegőt ilyenkor a nappaliba és a hálószobákba telepített ablakos vagy fali légbevezetők biztosíthatják. A megoldás előnye, hogy az elszívás és a levegő útja tervezhetőbb, mint néhány egymástól független ventilátor alkalmazásakor.
A légbevezetők szükséges darabszámát és teljesítményét össze kell hangolni:
- a központi ventilátor légszállításával;
- a helyiségek funkciójával;
- a lakók számával;
- a légcsatorna-hálózat ellenállásával;
- a légelvezető elemekkel;
- az épület nyomásviszonyaival.
Igényvezérelt, higroszabályozott elszívásos rendszer
Az igényvezérelt rendszer a változó használathoz igazítja a légcserét. Ennek egyik lehetséges módja a páratartalom alapján történő szabályozás.
A higroszabályozott ablakos légbevezető a tartózkodási helyiség relatív páratartalmának változására reagál:
- nagyobb páraterhelésnél nagyobbra nyit;
- alacsonyabb páratartalomnál mérsékli a légbevezetést;
- működéséhez jellemzően nincs szükség elektromos áramra.
A rendszerben a légbevezetők mellett az elszívóelemek vagy a ventilátor működése is igazodhat az aktuális igényhez. Az összehangolt szabályozás oda irányíthat több levegőt, ahol nagyobb a szellőztetési igény.
Társasházi központi elszívórendszer
Társasházakban több lakás vizes helyiségei közös légcsatornához és központi, gyakran tetőn elhelyezett ventilátorhoz kapcsolódhatnak. A ventilátor eltávolítja a levegőt, de a lakásokban gondoskodni kell annak utánpótlásáról is. Az ablakos légbevezetők ilyenkor lakásonként, a tartózkodási helyiségekben biztosíthatnak szabályozott légutánpótlást.
Egy ilyen rendszer kialakításakor különösen fontos az egész épületben gondolkodni. Ha egyes lakásokban lezárják a légbevezetést, nagy teljesítményű ventilátort szerelnek fel vagy önkényesen átalakítják a közös rendszerhez csatlakozó elemeket, az más lakások légviszonyaira is hatással lehet.
Mely rendszerekben nem jellemző az ablakos légbevezető alkalmazása?
Nem minden szellőztetési megoldás igényel közvetlen, nyílászárón keresztüli légutánpótlást.
| Szellőzőrendszer | Az ablakos légbevezető szerepe |
|---|---|
| Természetes, gravitációs szellőzés | Biztosíthatja a pótlólevegőt |
| Hibrid szellőzés | A rendszer egyik légbevezető eleme lehet |
| Helyiségenkénti gépi elszívás | Az elszívott levegő utánpótlását biztosíthatja |
| Központi gépi elszívás | Jellemző légutánpótlási megoldás |
| Társasházi központi elszívás | Lakásonként biztosíthatja a friss levegő bejutását |
| Higroszabályozott elszívásos rendszer | Az igényvezérelt rendszer fontos eleme lehet |
| Kiegyenlített, hővisszanyerős rendszer | Általában nincs rá szükség |
Központi hővisszanyerős szellőztetőrendszer
A kiegyenlített, központi hővisszanyerős rendszerben ventilátor gondoskodik mind a friss levegő befúvásáról, mind az elhasznált levegő elszívásáról. A kültéri levegő:
- a központi berendezés kültéri légbeszívó pontján jut a rendszerbe;
- szűrőn és hőcserélőn halad át;
- légcsatornákon keresztül érkezik a nappaliba és a hálószobákba.
Mivel a rendszer saját befúvóhálózattal rendelkezik, az ablakos légbevezető megkerülné a szűrést és a hővisszanyerést, valamint megzavarhatná a tervezett légmennyiségeket. Ezért egy megfelelően kialakított központi hővisszanyerős rendszerhez általában nem telepítenek hagyományos ablakos légbevezetőket.
Kétirányú decentralizált hővisszanyerős szellőztetés
Az egyhelyiséges, decentralizált hővisszanyerős készülékek saját faláttörésen keresztül végzik a levegő bevezetését és elvezetését. A pontos működés típustól függ: lehetnek egyidejűleg kétirányú vagy váltott üzemű berendezések.
Ezek mellett sem tekinthető automatikusan szükségesnek az ablakos légbevezető. A teljes lakás légcseréjét, a készülékek számát és elhelyezését egységes rendszerként kell megtervezni.
Hogyan válasszunk ablakos légbevezetőt a rendszerhez?
Az ablakos légbevezetők nem csupán megjelenésükben különböznek. A kiválasztást a teljes szellőzőrendszerhez kell igazítani.
Fix vagy önszabályozó légbevezető
Az állandó vagy nyomáskülönbségre önszabályozó légbevezető meghatározott feltételek mellett biztosít légáramot. Egyszerűbb elszívásos rendszerekhez alkalmazható, ha a szükséges légmennyiség és a működési nyomás ismert.
Higroszabályozott légbevezető
A higroszabályozott készülék a beltéri relatív páratartalom változásához igazítja a nyitását. Igényvezérelt rendszerben lehet különösen előnyös, de megfelelő elszívás nélkül ez sem hoz létre légcserét.
Akusztikus légbevezető
Forgalmas út, vasút vagy más jelentős kültéri zajforrás mellett a légbevezető akusztikai teljesítménye is fontos. Ilyenkor a szükséges légmennyiséget és a hangcsillapítást együtt kell vizsgálni.
Szűrővel ellátott légbevezető
Az antiszmog- vagy antiallergén szűrővel ellátott típusok mérsékelhetik bizonyos kültéri részecskék bejutását. A szűrő ugyanakkor növeli a légellenállást, ezért hatással lehet a tényleges légmennyiségre. A szűrő tisztításáról vagy rendszeres cseréjéről is gondoskodni kell.
Miért nem elegendő találomra felszerelni néhány légbevezetőt?
Egy szellőzőrendszer működését nem kizárólag az határozza meg, hogy vannak-e légbevezetők az ablakokon. Fontos kérdés az is, hogy:
- mely helyiségekben találhatók;
- milyen teljesítményűek;
- milyen nyomáson adják le a névleges légmennyiséget;
- hány ember használja az adott helyiséget;
- mekkora az elszívás;
- merre tud továbbhaladni a levegő;
- van-e jelentős kültéri zaj vagy légszennyezés;
- található-e tüzelőberendezés az épületben;
- alkalmas-e a nyílászáró az előírt légút kialakítására.
A légbevezető beépítésekor a gyártó által meghatározott marási méretet és szerelési előírásokat is be kell tartani. A tömítés egyszerű kivágása nem egyenértékű egy bevizsgált légbevezető szakszerű beépítésével. A gyártói útmutatók az ablak felső részén történő elhelyezést javasolják, mert ez segítheti a hidegebb külső levegő keveredését a helyiség melegebb levegőjével.
Ablakos légbevezető az AirPro kínálatából
Az AirPro kínálatában különböző szabályozású, hangcsillapítású és szűrési tulajdonságú ablakos légbevezetők érhetők el. A megfelelő termék kiválasztásakor azonban nemcsak magát a nyílászárót, hanem a teljes szellőzőrendszer működését is figyelembe kell venni. A választás előtt érdemes tisztázni:
- mi távolítja el az elhasznált levegőt;
- mekkora légmennyiség utánpótlására van szükség;
- mely helyiségekbe kell friss levegőt vezetni;
- biztosított-e a helyiségek közötti légátvezetés;
- szükséges-e páratartalom-érzékelés;
- fontos-e a fokozott hangcsillapítás vagy részecskeszűrés;
- található-e nyílt égésterű készülék az épületben.
Tehát mikor része a rendszernek az ablakos légbevezető?
Az ablakos légbevezető azokban a szellőzőrendszerekben kap meghatározó szerepet, amelyek az elhasznált levegőt természetes úton vagy ventilátorral eltávolítják, a pótlólevegőt pedig a nyílászárón keresztül juttatják az épületbe.
Alkalmazható természetes, hibrid, helyiségenkénti és központi gépi elszívás, valamint társasházi központi elszívórendszer részeként. Kiegyenlített, hővisszanyerős szellőztetésnél ezzel szemben a friss levegőt saját légcsatorna- és befúvórendszer biztosítja, ezért ott általában nincs szükség ablakos légbevezetőre.
A legfontosabb így nem az, hogy van-e légbevezető az ablakon, hanem az, hogy az adott elem hogyan illeszkedik a szellőzőrendszer egészébe.
Gyakran ismételt kérdések - ablakos légbevezetős szellőzőrendszer
Az ablakos légbevezető önmagában kiszellőzteti a lakást?
Nem. A légbevezető nem ventilátor, hanem a friss levegő szabályozott bejutását teszi lehetővé. A tényleges légcseréhez természetes vagy gépi elszívásra és a helyiségek közötti légátvezetésre is szükség van.
Mely helyiségek ablakába kerülhet légbevezető?
Jellemzően a nappali, a hálószoba, a gyerekszoba és más tartózkodási helyiség ablakába. Az elhasznált levegő elszívása általában a konyhában, fürdőszobában és WC-ben történik.
Központi elszíváshoz szükség van ablakos légbevezetőre?
Ha a rendszer nem rendelkezik gépi befúvással, gondoskodni kell az elszívott levegő ellenőrzött utánpótlásáról. Ezt megfelelően méretezett ablakos vagy fali légbevezetők biztosíthatják.
Hővisszanyerős szellőztetéshez kell ablakos légbevezető?
Kiegyenlített, központi hővisszanyerős rendszerhez általában nem. A friss levegőt a berendezés saját légbeszívó és befúvóhálózata juttatja a helyiségekbe.
Egy fürdőszobai ventilátor mellé elegendő egyetlen légbevezető?
Ez nem dönthető el pusztán darabszám alapján. A ventilátor teljesítményét, a légbevezető nyomásfüggő légszállítását, a lakás kialakítását és a levegő áramlási útját egyaránt figyelembe kell venni.
Utólag is kialakítható az ablakos légbevezetés?
Sok esetben igen, de a lehetőség függ az ablak anyagától, profiljától, vasalatától és szerkezeti kialakításától. A megfelelő légút kialakításához be kell tartani a termék és a nyílászáró gyártójának előírásait.
Használható ablakos légbevezető nyílt égésterű készülék mellett?
Csak az égési levegő-ellátás és az elszívóberendezések hatásának szakszerű ellenőrzése után. Ilyen esetben a légutánpótlás biztonsági kérdés, ezért a megoldást szakembernek kell meghatároznia.