Az ablakos légbevezető rendszeres tisztítása azért fontos, mert a nyílásokban lerakódó por, pollen és más szennyeződés fokozatosan csökkentheti a beáramló levegő mennyiségét. A legtöbb résszellőző karbantartása egyszerű portalanítást igényel, a páraszabályozott, akusztikus és szmog- vagy allergénszűrős típusoknál azonban figyelembe kell venni az érzékelő, a hangcsillapító elemek és a szűrőbetétek sajátosságait is.
Az ablakos szellőző általában nem tartalmaz motort, ezért könnyű megfeledkezni a karbantartásáról. A kültéri levegővel együtt azonban por, pollen, apró rovarok és egyéb szennyeződések is elérik a légbevezető külső és belső nyílásait.
A lerakódások idővel beszűkíthetik a levegő útját. Emiatt a résszellőző már nem feltétlenül képes azt a légmennyiséget biztosítani, amelyre az elszívásos szellőzőrendszer megfelelő működéséhez szükség lenne. A karbantartás módja a légbevezető kialakításától függ. Nem ugyanúgy kell tisztítani egy egyszerű nyomásszabályozott, egy higroszabályozott, egy akusztikus vagy egy speciális szűrővel felszerelt ablakos légbevezetőt.
Miért szükséges az ablakos légbevezető karbantartása?
Az ablakos résszellőző az elszívott levegő szabályozott utánpótlását biztosítja. A friss levegő jellemzően a nappaliba, a hálószobába vagy más tartózkodási helyiségbe érkezik, majd a lakáson keresztül az elszívási pontok felé halad. Ha a légbevezető nyílásai beszűkülnek vagy eltömődnek, az egész szellőzőrendszer működése romolhat:
- csökkenhet a beáramló levegő mennyisége;
- gyengülhet a gépi vagy természetes elszívás;
- növekedhet a lakás páratartalma;
- könnyebben alakulhat ki páralecsapódás;
- romolhat a beltéri levegő minősége;
- a levegő nem a tervezett helyen juthat be az épületbe;
- erősödhet a légbevezetőnél hallható áramlási zaj.
A gyártói tájékoztatók szerint az ablakos vagy fali légbevezetőknél általában legalább évenkénti ellenőrzés és portalanítás indokolt. Erősen poros környezetben, forgalmas út mellett, építkezés közelében vagy pollenszezonban ennél gyakoribb tisztításra is szükség lehet.
Milyen gyakran kell tisztítani a résszellőzőt?
Nincs minden ablakos szellőzőre és minden környezetre érvényes, egységes tisztítási időköz. Elsősorban az adott termék kezelési útmutatóját kell követni. Általános kiindulópontként az alábbi ütemezés használható:
| Feladat | Javasolt gyakoriság |
|---|---|
| Szemrevételezés | 3–6 havonta |
| A belső burkolat portalanítása | Szükség szerint, de legalább évente |
| A külső esővédő vagy rovarrács ellenőrzése | Legalább évente |
| Szűrő állapotának ellenőrzése | Típustól és környezettől függően 1–3 havonta |
| Szűrő tisztítása vagy cseréje | A gyártó előírása és a szűrő állapota szerint |
| Működés szakmai ellenőrzése | Ha csökken a légáram, zaj vagy más rendellenesség jelentkezik |
Egy belvárosi, forgalmas út mellett működő, szmogszűrővel ellátott légbevezető gyorsabban szennyeződhet, mint egy kevésbé terhelt környezetben található egyszerű résszellőző. Allergénszűrő esetén a pollenszezon is befolyásolja az ellenőrzés szükséges gyakoriságát.
Miből látható, hogy tisztításra szorul az ablakos szellőző?
Nem kell megvárni a teljes eltömődést. A karbantartás szükségességére több jel is utalhat:
- látható porréteg jelenik meg a burkolaton vagy a nyílásokban;
- a rovarrácson pollen, pókháló vagy más szennyeződés gyűlik össze;
- a korábbinál kisebbnek érződik a légáram;
- az ablakos légbevezető sípolni vagy fütyülni kezd;
- a helyiség páratartalma tartósan megemelkedik;
- gyakrabban párásodik az ablak;
- a szűrő elszíneződött vagy szemmel láthatóan telített;
- az automatikusan szabályozott nyílás nem mozog megfelelően.
Ezek a tünetek nem minden esetben kizárólag a légbevezető szennyeződésére vezethetők vissza. Az elszívóventilátor, a légelvezető elemek, a légcsatornák vagy a helyiségek közötti légátvezetés hibája is csökkentheti a rendszer teljesítményét.
Hogyan tisztítható egy hagyományos ablakos résszellőző?
A pontos munkamenetet mindig az adott termék szerelési és karbantartási útmutatója határozza meg. Az egyes burkolatok eltérő módon pattinthatók vagy csavarozhatók, ezért nem érdemes erővel szétszedni a készüléket.
1. Ellenőrizzük a légbevezető állapotát
Nézzük meg a belső burkolatot, a nyílásokat és – ha biztonságosan hozzáférhető – a külső esővédőt is. Keressünk:
- vastag porlerakódást;
- rovarokat vagy pókhálót;
- sérült, deformálódott alkatrészt;
- elmozdult burkolatot;
- eltömődött szűrőt;
- festékkel, tömítőanyaggal vagy más módon elzárt nyílást.
2. Portalanítsuk a külső felületeket
A lazán lerakódott por puha kefével, mikroszálas kendővel vagy kis teljesítményre állított porszívóval távolítható el. A légnyílásoknál óvatosan dolgozzunk, hogy ne sérüljenek meg a lamellák és a szabályozóelemek.
3. Töröljük át a tisztítható burkolatot
A gyártó engedélye esetén a műanyag burkolat enyhén nedves kendővel áttörölhető. Ne használjunk:
- súrolószert;
- oldószert;
- erős vegyszert;
- nagynyomású levegőt;
- gőztisztítót;
- nagy mennyiségű vizet.
A folyadék bejuthat a résszellőző belső mechanikájába, és károsíthatja az érzékelőt vagy a hangcsillapító anyagot.
4. Ellenőrizzük a légutat
A légbevezető belső és külső elemei között kialakított résnek is szabadnak kell maradnia. A tisztítás során azonban ne nyúljunk késsel, csavarhúzóval vagy más kemény tárggyal az ablakprofilba mart légútba, mert megsérülhet a nyílászáró vagy a légbevezető.
5. Helyezzünk vissza minden alkatrészt
A levehető burkolatot, rovarszűrőt vagy szűrőbetétet csak teljesen száraz állapotban tegyük vissza. Ellenőrizzük, hogy az elemek megfelelő helyzetben, hézag és deformáció nélkül illeszkednek-e.
Páraszabályozott légbevezető karbantartása
A páraszabályozott – más néven higroszabályozott – ablakos légbevezető a helyiség relatív páratartalmának változására reagál. A mechanikus érzékelő a páratartalom emelkedésekor nagyobbra, csökkenésekor kisebbre állítja a légnyílást. Az ilyen résszellőző speciális figyelmet igényel, mert a belső páratartalom-érzékelő nem kezelhető úgy, mint egy egyszerű műanyag burkolat.
Amit szabad
- A hozzáférhető külső felületek óvatosan portalaníthatók.
- A burkolat a gyártó utasítása szerint eltávolítható.
- A tisztítható műanyag részek enyhén nedves kendővel áttörölhetők.
- A készülék környezetében felgyűlt port rendszeresen el lehet távolítani.
Amit nem szabad
- A higroszabályozott légbevezetőt nem szabad víz alatt elmosni.
- Az érzékelőt nem szabad benedvesíteni vagy tisztítószerrel kezelni.
- Nem célszerű sűrített levegővel közvetlenül megfújni.
- A lamellákat nem szabad kézzel erőltetni.
- Az érzékelőmechanizmust nem szabad házilag állítani vagy kenni.
- A nyílást nem szabad leragasztani vagy tartósan lezárni.
A páraszabályozott légbevezetőt nem szabad vízzel kiöblíteni, mert ez befolyásolhatja a nedvességérzékelő anyag működését. A páratartalomra reagáló érzékelő önmagában nem igényel beállítást; a karbantartás célja elsősorban a levegő útjának és a készülék külső részeinek tisztán tartása.
Akusztikus ablakos légbevezető karbantartása
Az akusztikus légbevezető feladata, hogy a szükséges légutánpótlás mellett mérsékelje a kültéri zaj bejutását. A hangcsillapítást a légút geometriája, a speciális alapelem, a külső esővédő és bizonyos típusoknál hangelnyelő anyag biztosítja. A karbantartás során ezért nemcsak a légnyílásra, hanem a hangcsillapító elemek épségére is figyelni kell.
Mire ügyeljünk?
- A burkolatot és a nyílásokat puha kefével vagy porszívóval tisztítsuk.
- A hangelnyelő betétet ne áztassuk el.
- Ne használjunk oldószert vagy agresszív tisztítószert.
- Ne távolítsuk el tartósan a hangcsillapító alapelemet vagy betétet.
- Ne nagyobbítsuk meg házilag a légnyílást.
- Ellenőrizzük, hogy a külső esővédő és valamennyi akusztikai tartozék a helyén van-e.
- Sérült vagy elöregedett hangelnyelő elemet az adott típushoz való alkatrészre kell cserélni.
A légbevezető és tartozékai együtt adják a bevizsgált akusztikai teljesítményt. Ha a hangcsillapító betétet eltávolítják, átalakítják vagy nem megfelelő alkatrésszel helyettesítik, romolhat a zajcsökkentés és megváltozhat a légszállítás is. Ha az ablakos szellőző tisztítás után feltűnően hangosabb, fütyül vagy rezonál, ellenőrizni kell a burkolat illeszkedését, a légút tisztaságát és az elszívórendszer által létrehozott nyomáskülönbséget.
Szmog- és allergénszűrős légbevezető karbantartása
A speciális szűrővel felszerelt ablakos légbevezető a kültéri levegővel érkező részecskék egy részét még a belépési pontnál visszatarthatja. A szűrő típusától függően ilyen részecske lehet például:
- pollen;
- nagyobb por;
- rovar;
- koromszemcse;
- egyes finomabb, szmoghoz kapcsolódó részecskék.
A szűrő azonban a használat során fokozatosan telítődik. A felületén felhalmozódó szennyeződés növeli a légellenállást, így egyre kevesebb levegő juthat át rajta.
Tisztítás vagy csere?
Ez mindig a szűrő típusától függ.
- A mosható vagy porszívózható előszűrő a gyártó útmutatója szerint tisztítható.
- Az egyszer használatos finomszűrőt cserélni kell.
- A sérült, eldeformálódott vagy erősen elszíneződött szűrőt nem célszerű visszahelyezni.
- A nem mosható szűrőt vízzel tisztítani nem szabad.
- Az elhasználódott szűrőt csak a légbevezetőhöz előírt típusra szabad cserélni.
Nem ajánlott házilag kivágott szivaccsal, vattával vagy más általános szűrőanyaggal helyettesíteni a gyári betétet. A túl sűrű vagy nem megfelelően illeszkedő anyag jelentősen lecsökkentheti a légmennyiséget, miközben a szűrés eredményessége sem lesz igazolt.
Mikor ellenőrizzük gyakrabban?
A szűrő állapotát érdemes sűrűbben ellenőrizni:
- pollenszezonban;
- forgalmas út mellett;
- fűtési időszakban, magasabb kültéri részecsketerhelés idején;
- környékbeli építkezés alatt;
- mezőgazdasági vagy ipari terület közelében;
- ha a légáram érzékelhetően lecsökken.
A csere időpontját nem érdemes kizárólag a naptárhoz kötni. Az adott termék előírása, a környezet terhelése és a szűrő tényleges állapota együtt határozza meg a szükséges gyakoriságot.
A külső esővédőről se feledkezzünk meg
Az ablakos légbevezető belső eleme csak a rendszer egyik fele. Az ablak külső oldalán általában esővédő vagy akusztikus külső elem található. Ezen megtapadhat:
- por és pollen;
- pókháló;
- apró rovar;
- növényi szösz;
- levéltörmelék;
- madártoll vagy egyéb szennyeződés.
A külső elem csak biztonságosan hozzáférhető helyről tisztítható. Emeleti ablaknál nem szabad kihajolva vagy bizonytalan létráról próbálkozni. Ha az esővédő kívülről nem érhető el biztonságosan, a munkát szakemberre kell bízni.
Mit ne tegyünk az ablakos résszellőzővel?
Néhány gyakori beavatkozás nem karbantartja, hanem károsíthatja vagy működésképtelenné teheti a légbevezetőt.
Ne ragasszuk le a nyílást
A légbevezető lezárása megszüntetheti az elszívott levegő tervezett utánpótlását. Emiatt gyengülhet a légcsere, emelkedhet a páratartalom, és kedvezőtlen nyomásviszonyok alakulhatnak ki.
Ne fessük le a működő részeket
Festés vagy ablakfelújítás során a résszellőző burkolatát és mozgó elemeit védeni kell. A festék összeragaszthatja a lamellákat, beszűkítheti a légutat és károsíthatja a páratartalom-érzékelőt.
Ne erőltessük a lamellákat
Az automatikusan működő nyílást nem szabad csavarhúzóval vagy más eszközzel kitámasztani. A mechanika deformálódhat, és a légbevezető elveszítheti szabályozóképességét.
Ne alakítsuk át a légutat
Az ablakprofilba mart nyílás mérete és kialakítása befolyásolja a légszállítást és az akusztikai tulajdonságokat. Az utólagos nagyobbítás vagy részleges eltömítés ezért nem tekinthető egyszerű házi javításnak.
Ne szereljünk be találomra szűrőanyagot
A légbevezető elé helyezett sűrű textil, szivacs vagy más rögtönzött szűrő jelentősen lecsökkentheti a levegő beáramlását.
Hogyan ellenőrizhető, hogy működik-e a légbevezető?
Az egyszerű szemrevételezés mellett óvatosan ellenőrizhető, érzékelhető-e légmozgás az ablakos szellőzőnél, amikor az elszívórendszer működik. Ez azonban nem ad pontos adatot a beáramló légmennyiségről. A működés szakszerű vizsgálatához légsebesség- vagy légmennyiségmérésre lehet szükség. Fontos azt is ellenőrizni, hogy:
- működik-e az elszívóventilátor;
- tiszták-e az elszívószelepek;
- át tud-e haladni a levegő a helyiségek között;
- nincs-e lezárva valamelyik további légbevezető;
- megfelelő-e a ventilátor és a légbevezetők összehangolása.
A papírlapos vagy gyertyalángos „teszt” nem helyettesíti a műszeres mérést. Nyílt láng használata a légmozgás ellenőrzésére ráadásul tűzveszélyes lehet, ezért nem javasolt.
Mikor érdemes szakembert hívni?
Az alapvető portalanítás sok esetben házilag is elvégezhető. Szakmai ellenőrzés javasolt, ha:
- tisztítás után sem érzékelhető megfelelő légáram;
- a résszellőző sípol, zörög vagy rezonál;
- a páraszabályozott lamellák nem mozognak;
- megsérült a burkolat vagy az érzékelő;
- az akusztikus betét elmozdult vagy károsodott;
- nem ismert, milyen szűrő való a készülékbe;
- páralecsapódás vagy penészesedés jelentkezik;
- egyszerre több légbevezető működése romlott;
- a lakásban nyílt égésterű tüzelőberendezés található;
- nemcsak a légbevezető, hanem az egész szellőzőrendszer állapotát ellenőrizni kell.
A csökkent légcsere hátterében nem feltétlenül az ablakos szellőző hibája áll. Elszennyeződhetett az elszívóelem, a ventilátor vagy a légcsatorna is, illetve megszűnhetett a helyiségek közötti megfelelő légátvezetés.
Ablakos légbevezető karbantartása az AirPro segítségével
Nem tudja, hogyan szerelhető szét biztonságosan a résszellőző, milyen szűrőbetét szükséges hozzá, vagy tisztítás után sem működik megfelelően?
Az AirPro szakemberei segítenek:
- a légbevezető típusának azonosításában;
- a megfelelő karbantartási mód meghatározásában;
- a kompatibilis szűrő és alkatrész kiválasztásában;
- az elhasználódott készülék cseréjében;
- az ablakos szellőző és az elszívórendszer működésének összehangolásában.
Kérjen szakmai segítséget, ha az ablakos légbevezető tisztítása, javítása vagy cseréje szükséges, illetve ha a lakás szellőzése a karbantartás után sem megfelelő.