Az ablakos légbevezető leragasztása, eltömítése vagy házilagos átalakítása nem egyszerűen a huzat megszüntetését jelenti. A résszellőző lezárásával megszűnhet az elszívott levegő tervezett utánpótlása, emiatt romolhat a légcsere, növekedhet a páratartalom, és bizonyos tüzelőberendezések mellett veszélyes nyomásviszonyok is kialakulhatnak. Ha az ablakos szellőző hideget, zajt vagy kellemetlen légmozgást okoz, nem a leragasztása, hanem a probléma okának feltárása a helyes megoldás.
Az ablak felett vagy az ablakprofilba építve található kis szerkezet sokszor csak egy jelentéktelen résnek tűnik. Télen beáramlik rajta a hidegebb levegő, az utcáról beszűrődhet némi zaj, a burkolatán pedig idővel por jelenhet meg. Innen már csak egy lépés a gyors „megoldás”:
- ragasztószalag kerül a nyílásra;
- ronggyal vagy szivaccsal tömik ki a rést;
- teljesen elzárják a szabályozókart;
- sűrű szűrőanyagot helyeznek elé;
- a mozgó lamellát kézzel kitámasztják;
- festéskor egyszerűen átfestik az egész elemet.
Az ablakos légbevezető azonban nem véletlenül került a nyílászáróra. Egy szellőzőrendszer részeként meghatározott mennyiségű külső levegő bejutását biztosítja. Ha ezt a légutat lezárjuk vagy megváltoztatjuk, nemcsak a résszellőző, hanem a teljes rendszer működését befolyásolhatjuk.
1. Ne ragassza le az ablakos légbevezetőt!
Ez a leggyakoribb és egyben az egyik legkárosabb beavatkozás. A lakó télen hidegebb légmozgást érez, ezért leragasztja a résszellőző nyílását. A kellemetlenség látszólag azonnal megszűnik – csakhogy vele együtt a tervezett légutánpótlás is. Az elszívórendszer továbbra is megpróbál levegőt eltávolítani a konyhából, a fürdőszobából vagy a WC-ből. A kivont levegő helyére azonban ugyanannyi levegőnek valahonnan be kell jutnia.
Ha az ablakos szellőzőt lezárják, a levegő:
- más nyílászárók tömítetlen részein;
- a bejárati ajtó mellett;
- a lépcsőházból;
- szerelési áttöréseken;
- más lakások vagy helyiségek szellőzőnyílásain keresztül
próbálhat bejutni. A lezárás tehát nem feltétlenül szünteti meg a huzatot. Előfordulhat, hogy csupán egy szabályozott légutat cserélünk le kiszámíthatatlan légmozgásokra.
2. Ne tömje ki ronggyal, szivaccsal vagy vattával!
A légbevezető kitömése lényegében ugyanazt eredményezi, mint a leragasztás: csökken vagy teljesen megszűnik a levegő beáramlása. A rögtönzött anyag ráadásul:
- port és nedvességet gyűjthet össze;
- elszínezheti az ablak környezetét;
- jelentősen megnövelheti a légellenállást;
- akadályozhatja a szabályozóelem mozgását;
- nehezen ellenőrizhetővé teheti a légút állapotát.
Különösen rossz ötlet háztartási szivacsot vagy vastag textilt „szűrőként” használni. Attól, hogy egy anyag felfogja a látható port, még nem válik megfelelő légtechnikai szűrővé. Ha pollen, por vagy szmog miatt szeretnénk szűrni a beáramló levegőt, az adott légbevezetővel kompatibilis, ismert légellenállású szűrőbetétet kell választani.
3. Ne zárja le automatikusan egész télre!
Az ablakos szellőzőnél érzékelhető hidegebb levegő nem feltétlenül jelent hibát. A légbevezető feladata éppen az, hogy külső levegőt juttasson a helyiségbe, télen pedig ez természetesen alacsonyabb hőmérsékletű lesz a benti levegőnél. A tartós lezárás következménye lehet:
- a páratartalom emelkedése;
- gyakoribb ablakpárásodás;
- páralecsapódás a hideg felületeken;
- dohos szag;
- a penészesedés kockázatának növekedése;
- magasabb beltéri szén-dioxid-koncentráció;
- az elszívás teljesítményének romlása.
Ha a légbevezető környezetében erős, kellemetlen huzat érezhető, érdemes ellenőrizni:
- megfelelő típus került-e az ablakra;
- helyesen építették-e be;
- sérült-e a légterelő elem;
- túl nagy nyomáskülönbséget hoz-e létre az elszívóventilátor;
- elegendő számú és megfelelő méretű légbevezető működik-e a lakásban;
- nincs-e lezárva valamelyik másik légbevezető.
A probléma oka tehát nem feltétlenül maga az ablakos résszellőző. A túl nagy légsebesség például arra is utalhat, hogy a szükséges teljes légmennyiség túl kevés nyíláson próbál bejutni.
4. Ne erőltesse a páraszabályozott lamellát!
A páraszabályozott, más néven higroszabályozott légbevezető automatikusan változtatja a nyílás keresztmetszetét. A szerkezet a helyiség relatív páratartalmának változására reagál: nagyobb páraterhelésnél több, alacsonyabb páratartalom mellett kevesebb levegőt engedhet be. A lamella különböző helyzete ezért önmagában nem jelent meghibásodást. Nem szabad:
- csavarhúzóval kitámasztani;
- kézzel erőltetni;
- dróttal rögzíteni;
- a mozgó részt leragasztani;
- a belső mechanikát házilag átállítani;
- olajjal vagy kenőanyaggal befújni.
Az erőltetés deformálhatja a szabályozómechanikát, a különféle vegyszerek pedig károsíthatják a páratartalomra reagáló érzékelőt. Fontos, hogy a higroszabályozott légbevezető nem feltétlenül zár le teljesen. A pontos működés és a minimális légszállítás az adott termék kialakításától függ.
5. Ne mossa el vízzel a komplett résszellőzőt!
Egy egyszerű műanyag burkolat bizonyos esetekben áttörölhető enyhén nedves kendővel, ebből azonban nem következik, hogy a teljes ablakos légbevezetőt be lehet áztatni vagy folyó víz alatt el lehet mosni. Különösen érzékeny lehet a nedvességre:
- a higroszabályozó érzékelő;
- a hangelnyelő betét;
- egyes szűrőanyagok;
- a belső szabályozómechanika;
- a nem korrózióálló szerkezeti elem.
A légbevezető tisztításához általában puha kefe, mikroszálas kendő vagy óvatos porszívózás használható. A pontos módszert azonban mindig az adott termék kezelési útmutatója alapján kell megválasztani. A tisztításhoz ne használjunk:
- gőztisztítót;
- erős zsíroldót;
- oldószert;
- súrolószert;
- nagynyomású levegőt;
- nagy mennyiségű vizet.
Az ablakos résszellőző karbantartásáról szóló útmutatónkban külön bemutatjuk a hagyományos, páraszabályozott, akusztikus, valamint szmog- és allergénszűrős típusok tisztítását.
6. Ne fesse át az ablakos szellőzőt!
Ablakfestés vagy felújítás közben könnyű megfeledkezni a légbevezetőről. Ha azonban a festék bejut a nyílásokba vagy a mozgó alkatrészek közé, az ablakos szellőző működése károsodhat. A festék:
- összeragaszthatja a lamellákat;
- leszűkítheti a légutat;
- eltömítheti a szabályozónyílásokat;
- károsíthatja az érzékelőt;
- megváltoztathatja az elem légszállítását.
Festés előtt a légbevezetőt a gyártói utasítás szerint el kell távolítani vagy megfelelően védeni kell. Nem elegendő úgy körbefesteni, hogy közben a festék a réseken belülre folyhat. Ha a résszellőzőt már átfestették, nem biztos, hogy házilag sérülésmentesen megtisztítható. Ilyenkor indokolt lehet az elem szakmai ellenőrzése vagy cseréje.
7. Ne alakítsa át házilag az ablakprofilban lévő nyílást!
A légbevezető látható beltéri eleme mögött az ablakprofilban kialakított légút található. Ennek mérete, elhelyezkedése és geometriája befolyásolja a beáramló levegő mennyiségét. Ne próbáljuk:
- fúróval nagyobbá tenni;
- késsel kitágítani;
- purhabbal részben eltömíteni;
- tömítőanyaggal szűkíteni;
- ismeretlen burkolattal lefedni;
- más típusú légbevezetőhöz találomra átalakítani.
A szakszerűtlen beavatkozás nemcsak a légszállítást változtathatja meg, hanem az ablak szerkezetét, vízzárását, hangszigetelését és garanciáját is érintheti. Ha a meglévő légbevezető teljesítménye nem megfelelő, a készüléket és a nyílászárót együtt kell megvizsgálni. Nem biztos, hogy a résszellőző egyszerű cseréje vagy a nyílás nagyobbítása jelenti a helyes megoldást.
8. Ne távolítsa el az akusztikus betétet!
Az akusztikus légbevezető úgy biztosít légutánpótlást, hogy közben mérsékli a kültéri zaj bejutását. Ehhez speciális légút, hangelnyelő anyag, akusztikus alapelem vagy külső esővédő tartozhat. Ha a hangcsillapító betét porosnak vagy feleslegesnek tűnik, akkor sem szabad egyszerűen kidobni.
Az eltávolításával:
- romolhat a légbevezető zajcsillapítása;
- megváltozhat a légáramlás;
- erősödhet a fütyülő vagy áramlási hang;
- megszűnhet a termék bevizsgált kialakítása.
Az akusztikus betétet nem szabad eláztatni, erősen dörzsölni vagy nagy szívóerővel porszívózni sem. Sérülés esetén az adott típushoz való cserealkatrészre lehet szükség.
9. Ne tegyen elé sűrű függönyt vagy bútort!
Az ablakos légbevezetőnek nemcsak nyitottnak, hanem hozzáférhetőnek is kell maradnia. A levegőnek akadálytalanul be kell jutnia, majd el kell keverednie a helyiség levegőjével. A működést akadályozhatja:
- a közvetlenül elé húzott vastag sötétítőfüggöny;
- a résszellőzőig érő beépített bútor;
- az ablak felső részét eltakaró burkolat;
- az elé helyezett dekoráció;
- a légnyílásra lógó textil.
A túl közel elhelyezett függöny mögött a hidegebb levegő kevésbé tud elkeveredni. Ez helyileg erősebb lehűlést vagy kellemetlen légmozgást okozhat, miközben a lakótér szellőzése sem feltétlenül lesz megfelelő.
10. Ne gondolja, hogy az ablakos légbevezető önmagában kiszellőzteti a lakást!
Az ablakos szellőző nem ventilátor. Nem távolítja el aktívan a párás, szagos vagy elhasznált levegőt, hanem annak szabályozott utánpótlásában vesz részt. A megfelelő légcseréhez szükség van:
- a külső levegő bejutására a tartózkodási helyiségekben;
- a levegő továbbhaladására a helyiségek között;
- az elhasznált levegő elvezetésére a konyhából, fürdőből vagy WC-ből;
- a rendszer elemeinek megfelelő méretezésére és összehangolására.
Hiába tiszta és nyitott a légbevezető, ha:
- nem működik az elszívóventilátor;
- eltömődött az elszívószelep;
- szennyezett a légcsatorna;
- nincs elegendő ajtó alatti rés vagy más légátvezetés;
- lezárták a többi szükséges légbevezetőt.
Az ablakos légbevezetők elszívásos, hibrid és egyes természetes szellőzési rendszerekben kaphatnak szerepet. Kiegyenlített, központi hővisszanyerős rendszer esetén a friss levegőt jellemzően külön légcsatorna-hálózat juttatja a helyiségekbe, ezért ott általában nincs szükség ablakos légbevezetőre.
11. Ne próbálja gyertyával ellenőrizni a légáramlást!
Az interneten gyakran javasolják, hogy gyertyalánggal vagy öngyújtóval vizsgáljuk meg, mozog-e a levegő a résszellőző környezetében. Nyílt lángot azonban nem érdemes függöny, műanyag alkatrészek vagy poros felületek közelében használni.
Az sem tekinthető pontos vizsgálatnak, ha kézzel próbáljuk megítélni a légáramlás erősségét. A hideg levegő már kis légsebességnél is erőteljesebbnek érződhet, miközben a tényleges légmennyiségről ez nem ad megbízható információt.
Ha ellenőrizni kell a rendszer teljesítményét, légsebesség- vagy légmennyiségmérésre lehet szükség. A vizsgálatnak az elszívási pontokra és a helyiségek közötti légáramlásra is ki kell terjednie.
12. Nyílt égésterű készülék mellett ne kísérletezzen!
Ha a lakásban nyílt égésterű gázkészülék, kandalló, cserépkályha vagy más, a helyiség levegőjét használó tüzelőberendezés működik, a légutánpótlás biztonsági kérdés is lehet. Ilyen környezetben különösen veszélyes lehet:
- a meglévő légbevezető lezárása;
- nagy teljesítményű elszívó utólagos felszerelése;
- a nyílászárók légzáróbbra cserélése;
- a légutánpótlás házilagos átalakítása;
- a szellőzőnyílások számának vagy méretének önkényes csökkentése.
A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a tömör nyílászárók és a tüzelőberendezéssel légtérkapcsolatban működő mesterséges elszívók akadályozhatják az égéstermék távozását, illetve visszaáramlást idézhetnek elő. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – gyakori kéményhibák
Ilyen esetben nem elegendő annak megállapítása, hogy „van valamilyen rés az ablakon”. A szükséges égési és szellőző levegő biztosítását, valamint az elszívóberendezések együttes hatását szakembernek kell ellenőriznie.
Mit tegyen, ha zavarja az ablakos szellőző?
A lezárás előtt érdemes megállapítani, pontosan mi okozza a problémát.
Ha huzatos
Ellenőrizni kell a légbevezető típusát, beépítését, a légterelő helyzetét, valamint az elszívórendszer által létrehozott nyomáskülönbséget.
Ha sípol vagy fütyül
A hangot okozhatja eltömődött légút, telített szűrő, rosszul illeszkedő burkolat, kevés légbevezető vagy túl nagy elszívási teljesítmény.
Ha zajos az utca
Akusztikus légbevezetőre és megfelelő külső hangcsillapító elemre lehet szükség. Egy hangcsillapított ablakos szellőző azonban nem minden esetben építhető be változtatás nélkül a meglévő helyére.
Ha sok por vagy pollen jut be
Meg kell vizsgálni, kapható-e az adott készülékhez megfelelő szmog- vagy allergénszűrő. A szűrő növeli a légellenállást, ezért nem mindegy, milyen anyagot és milyen kialakítással helyezünk a levegő útjába.
Ha párásodik az ablak
A légbevezető mellett az elszívás működését, a helyiségek közötti légátvezetést, a lakás páraterhelését és a hideg felületeket is vizsgálni kell.
Ablakos légbevezető ellenőrzése és cseréje az AirPro segítségével
Nem tudja, miért huzatos vagy zajos az ablakos szellőző? Korábban lezárták, átfestették vagy ismeretlen szűrőanyagot helyeztek bele?
Az AirPro szakemberei segítenek:
- a meglévő légbevezető azonosításában;
- állapotának és tisztíthatóságának felmérésében;
- a megfelelő típus vagy szűrő kiválasztásában;
- az elhasználódott résszellőző cseréjében;
- a légbevezetők és az elszívórendszer összehangolásában;
- a légutánpótlási probléma okának feltárásában.
Ne zárja le találomra az ablakos légbevezetőt! Ha a működése kellemetlenséget okoz, kérjen szakmai segítséget a biztonságos és tartós megoldás kialakításához.
Gyakran ismételt kérdések az ablakos szellőzővel kapcsolatban
Le lehet zárni az ablakos légbevezetőt télen?
A tartós lezárás nem javasolt, mert megszüntetheti az elszívott levegő tervezett utánpótlását. Ha a résszellőző huzatot okoz, a lezárás helyett a beépítést, a készülék típusát és a szellőzőrendszer nyomásviszonyait kell ellenőrizni.
Mi történik, ha leragasztom a résszellőzőt?
Csökkenhet a friss levegő beáramlása, romolhat az elszívás, emelkedhet a páratartalom, és a levegő nem tervezett réseken vagy más helyiségekből próbálhat bejutni. Nyílt égésterű készülék mellett a légutánpótlás megváltoztatása különösen veszélyes lehet.
Szabad szivacsot tenni az ablakos szellőzőbe?
Nem javasolt. A háztartási szivacs ismeretlen mértékben növelheti a légellenállást, összegyűjtheti a port és a nedvességet, valamint akadályozhatja a légbevezető szabályozómechanikáját.
Miért jön hideg az ablakos légbevezetőn?
A résszellőző kültéri levegőt enged be, ezért télen a beáramló levegő hidegebb a szobai levegőnél. Ha a légmozgás túl erős vagy kellemetlen, ellenőrizni kell a légterelést, az elszívás teljesítményét és a légbevezetők megfelelő méretezését.
Lehet szűrőt tenni az ablakos légbevezetőbe?
Csak az adott készülékhez megfelelő, gyártó által engedélyezett vagy műszakilag kompatibilis szűrőt érdemes használni. A túl sűrű vagy rögtönzött szűrő jelentősen csökkentheti a beáramló levegő mennyiségét.
Miért sípol az ablakos szellőző?
A sípolást okozhatja beszűkült légút, elszennyeződött szűrő, elmozdult burkolat vagy túl nagy nyomáskülönbség. Ha tisztítás után is megmarad, a teljes elszívórendszert érdemes ellenőriztetni.
Az ablakos résszellőző ugyanaz, mint az ablak bukóállása?
Nem. A beépített ablakos légbevezető meghatározott kialakítású rendszerelem, amely szabályozott légbejutást tesz lehetővé. Az ablak bukóállása vagy a vasalat mikroszellőző funkciója más módon és más légtechnikai jellemzőkkel működik.