Mi az a hővisszanyerős szellőztető rendszer?
Egy olyan gépi szellőztető rendszer, amely a kifújt, elhasznált levegő hőjét átadja a bejövő friss levegőnek. Így mindig van oxigéndús, tiszta levegő a helyiségben, de a fűtési/hűtési energia nem megy veszendőbe.
Más néven: rekuperátoros szellőzés.
Mire jó a hővisszanyerős szellőztető rendszer?
Energiamegtakarítás: a távozó levegő hőtartalmának akár 70–95%-át visszanyeri.
Friss levegő biztosítása: nincs szükség ablaknyitásra a szellőzéshez.
Páraszabályozás: csökkenti a penészedés és a páralecsapódás esélyét.
Egészség: megszűri a port, pollent, szmogot → tisztább levegőt kapsz.
Komfort: nincs huzat, nincs hirtelen lehűlés.
Hogyan működik a hővisszanyerős szellőztető rendszer?
A ventilátorok beszívják a kinti friss levegőt, és elszívják a benti elhasznált levegőt.
A két légáram egy hőcserélőn keresztül halad át, de nem keveredik össze.
A kifelé távozó levegő átadja a hőjét a befelé érkezőnek.
Télen: a kinti hideg levegő előmelegszik.
Nyáron: a kinti meleg levegő előhűl (ha bent hűvösebb van).
Így mindig komfortos hőmérsékletű, szűrt levegő kerül a lakásba/irodába.
Hol alkalmazzák a hővisszanyerős szellőztető rendszer?
Lakóházakban (újépítésű vagy felújított, jól szigetelt házaknál szinte alap).
Irodaházakban, középületekben (iskola, óvoda, rendelő).
Energiahatékony, passzívházaknál kötelező elem.
Gyártó- és ipari üzemekben speciális változatai is elérhetők.
Röviden: a hővisszanyerős szellőztetés egyszerre spórol energiát és javítja a levegőminőséget, ezért egyre inkább alapfelszereltség a modern épületeknél.
Tervezéstől a beüzemelésig: profi kezekben a friss levegő.
A hővisszanyerős szellőztető rendszer tehát ablaknyitás nélkül végzi el az épület folyamatos szellőztetését anélkül hogy a beáramló levegővel hűtené vagy fűtené a benti levegőt?
Pontosan!
A hővisszanyerős szellőzőrendszer lényege, hogy:
- folyamatosan biztosít friss levegőt ablaknyitás nélkül,
- kivezeti az elhasznált levegőt,
- közben a két légáram nem keveredik, csak a hő adódik át a hőcserélőn keresztül.
Ezért nem hűti le télen a lakást a hideg beáramló levegő, és nyáron sem engedi be a kinti meleget teljes erővel.
Olyan, mintha „légcserét csinálnál nyitott ablak nélkül, de fűtés/hűtés veszteség nélkül”.
Ez a hőcserélő egy programozható berendezés, tehát meg lehet adni a bejövő levegő hőmérsékletét?
A hővisszanyerős szellőzőben a hőcserélő maga passzív elem: nem tudja „beállítani” a hőmérsékletet, csak átadja a hőt a kiáramló levegőből a bejövőnek. Ezért nem egyfajta klímaberendezés.
Viszont a modern rendszerek elektronikája már sokat tud:
Programozható vezérlés: időzítés, intenzitás, légáram beállítható.
Bypass funkció: ha pl. nyáron éjjel kint hűvösebb van, a rendszer megkerüli a hőcserélőt, és közvetlenül engedi be a friss levegőt → természetes hűtés.
Kiegészítő fűtő- vagy hűtőegység: egyes rendszerekbe be lehet kötni elektromos fűtőpatront vagy vízes előfűtőt, sőt hűtőegységet is → ekkor már ténylegesen be tudod állítani, milyen hőmérsékletet szeretnél a befújt levegőnél.
Páratartalom- és CO₂-érzékelők: a vezérlés automatikusan szabályozhatja a légcserét.
Tehát: önmagában a hőcserélő nem programozható, de a köré épített szellőztetőrendszer általában igen, és kiegészítve akár hűtést/fűtést is végezhet.
Tehát ha bent nyáron 24 fok van, a kinti levegő pedig 33 fokos, akkor a kinti levegőt lehűti 24 fokra és az lesz befújva az épületbe?
Majdnem így, de nem teljesen.
A hővisszanyerős szellőző nem klíma, tehát nem tud aktívan hűteni vagy „24 °C-ra állítani” a levegőt. Amit tud: közelíteni a két levegő hőmérsékletét egymáshoz a hőcserélőn keresztül.
A példádnál maradva:
Benti levegő: 24 °C
Kinti levegő: 33 °C
Hatásfok (pl. 80%) → a kinti 33 °C-os levegő nem 24 °C lesz, hanem kb. 26–27 °C-ra lehűlve érkezik be.
Így tehát sokkal komfortosabb, mintha azonnal a 33 °C forró levegő ömlene be, de a bent tartott hőmérsékletet hosszú távon önmagában nem tudja garantálni.
Ha pontosan tartani akarod a 24 °C-ot nyáron, akkor ehhez klíma vagy hűtési rendszer is kell a hővisszanyerős szellőzés mellé.
Tehát hővisszanyerős szellőztető rendszer esetén az épülő háznak lesz egy külön minden helységbe eljutó csatornázása amin történik az elszívás és befújás?
Pontosan!
A hővisszanyerős szellőzőrendszer egy központi gépből és a hozzá tartozó csatornarendszerből áll.
Hogyan épül fel?
Központi berendezés (a „rekuperátor”): itt van a hőcserélő, a ventilátorok, szűrők, vezérlés.
Elszívó ág: minden olyan helyiségből, ahol „szennyezett” a levegő (konyha, fürdő, WC, gardrób), elszívó csövek vezetnek a központi géphez.
Befúvó ág: a „tiszta” helyiségekbe (nappali, hálószoba, dolgozószoba) befúvó csöveken keresztül jut be a friss levegő.
Külső kapcsolat: két külön nyílás megy a homlokzatra/tetőre:
egyik a kinti friss levegő beszívására,
másik a benti elhasznált levegő kifújására.
Fontos jellemzők:
A csatornahálózatot általában a födémben, gipszkarton álmennyezetben vagy padlóban vezetik.
Minden helyiségben csak egy-egy rács vagy szelep látszik (befúvó vagy elszívó).
A légmennyiségek pontosan beszabályozhatók, hogy minden helyiség megkapja a szükséges friss levegőt.
Ezért szokták mondani, hogy a hővisszanyerős szellőztetés „a ház tüdeje” – folyamatos, láthatatlan háttérmunka, ami fenntartja a jó levegőminőséget.
Viszont akkor szellőztető rendszert utólag már nem lehet kiépíteni kész háznál?
De, lehet utólag is, csak sokkal körülményesebb és drágább, mint új építésnél.
Miért nehézkes kész háznál?
A rendszerhez csatornahálózat kell minden helyiségbe → ezt utólag csak falvéséssel, gipszkarton álmennyezettel, vagy padló/födém megbolygatásával lehet elvezetni.
Sokszor nincs elég hely a vezetékeknek, mert eredetileg nem tervezték be.
A lakott házban a kivitelezés zajos, poros, sok bontással jár.
Hővisszanyerős szellőztető rendszer utólag – mik a megoldások?
Központi rendszer utólag:
Lehetséges, de általában nagy felújítással jár (pl. teljes belső felújításkor érdemes).
Decentrális hővisszanyerők (helyiségenkénti készülékek):
Ezek kis faláttöréssel beszerelhetők, pl. hálószoba, nappali falába.
Minden egység önállóan szellőztet, hővisszanyeréssel.
Nincs csőhálózat, de több készülék kell, ha minden helyiségben szeretnél szellőzést.
Jó kompromisszum meglévő épületnél.
Tehát: kész házban is megoldható, de a megvalósítás módját az dönti el, mennyire akarsz/ tudsz bontani. Ha nem, akkor a decentrális készülékek a járható út.
Egyéb tudnivalók a hővisszanyerős szellőztető berendezésekről:
1. Karbantartás
A rendszerben szűrők vannak (pollen, por ellen), ezeket 3–6 havonta cserélni kell.
Ha elhanyagolják, romlik a hatásfok és a levegőminőség.
2. Zaj
A jó rendszerek csendesek, de rossz tervezésnél hallható lehet a légáramlás vagy a gép hangja.
Fontos a szakszerű méretezés és zajcsillapítás.
3. Páratartalom
Télen a száraz levegő probléma lehet → érdemes olyan gépet választani, ami entalpiás hőcserélővel tud párát is visszanyerni, így nem szárad ki annyira a beltér.
4. Energiamegtakarítás
A hővisszanyerő nem „csak luxus”: egy jól szigetelt házban, ahol alig van hőveszteség a falakon/nyílászárókon, a szellőzés lesz a legnagyobb hőveszteség → itt óriási a megtakarítás.
5. Friss levegő élmény
Nem kell ablakot nyitni zajos utcára, poros környezetbe.
Allergiásoknak hatalmas könnyebbség, mert kiszűri a pollent.
6. Értéknövelő tényező
Egyre inkább alapfelszereltség új építésnél → növeli az ingatlan értékét és energiahatékonysági besorolását.
Röviden: nemcsak energiahatékonysági, hanem komfort- és egészségügyi okokból is nagyon sokat ad hozzá egy ilyen rendszer.