A hővisszanyerős berendezés szakszerű telepítése nem merül ki a készülék falra vagy mennyezetre rögzítésében. A megfelelő gépészeti hely, a kondenzvíz-elvezetés, a légcsatornák nyomvonala, a rezgés- és zajcsillapítás, az elektromos csatlakozás, a szabályozás, valamint a rendszer beszabályozása együtt határozza meg, hogy a berendezés a tervezett légmennyiséggel, elfogadható zajszinttel és üzembiztosan működik-e.
Ez a telepítési útmutató légtechnikai kivitelezőknek, épületgépészeknek és szerelőknek készült. Nem helyettesíti az adott hővisszanyerős berendezés gyártói telepítési és üzemeltetési kézikönyvét, a gépészeti tervet vagy a hatályos villamos és munkavédelmi előírásokat.
A konkrét készüléknél mindig a hozzá tartozó aktuális dokumentációban megadott:
- beépítési helyzetet;
- környezeti hőmérsékletet;
- szerviztávolságot;
- kondenzvíz-csatlakozást;
- elektromos bekötést;
- légáramlási irányt;
- valamint a megengedett kiegészítőket
kell elsődlegesnek tekinteni.
A telepítés már a berendezés kiválasztása előtt elkezdődik
A jó telepítés feltétele, hogy a kiválasztott hővisszanyerős egység illeszkedjen a gépészeti térhez és a légcsatorna-hálózathoz.
A készülék kivitelének meghatározásakor nemcsak a névleges légszállítást kell vizsgálni. Ugyanilyen fontos:
- a csatlakozócsonkok helyzete;
- a készülék jobb vagy bal oldali kivitele;
- a szűrők és a hőcserélő kiszerelési iránya;
- a kondenzvíz-kivezetés helye;
- az elektromos és kommunikációs csatlakozások hozzáférhetősége;
- a készülék tömege;
- a szervizeléshez szükséges tér;
- a csőhálózat várható nyomásvesztesége.
A felsőcsonkos, oldalsócsonkos, felső-oldalsó csonkos és mennyezeti berendezések nem pusztán esztétikai változatok. A megfelelő kivitel kiválasztásával csökkenthető a szükségtelen irányváltások, idomok és szűk keresztmetszetek száma.
1. Ellenőrizze a helyszínt a telepítés megkezdése előtt
A kivitelezés előtt érdemes a terv és a valós helyszín összevetésével kezdeni. Ellenőrizni kell:
- a készülék ténylegesen befér-e a kijelölt helyre;
- a szállítási útvonalon átvihető-e;
- van-e elegendő hely az ajtók, szűrők és szerelőpanelek nyitásához;
- megfelelő teherbírású-e a fal, födém vagy tartószerkezet;
- kialakítható-e a kondenzvíz gravitációs elvezetése;
- biztosítható-e a megfelelő elektromos betáplálás;
- elférnek-e a légcsatornák, hangcsillapítók és esetleges kaloriferek;
- hozzáférhető marad-e a berendezés a burkolatok és álmennyezet elkészülte után.
Gyakori kivitelezési probléma, hogy a gép ugyan fizikailag elfér, de a szűrő vagy a hőcserélő már nem húzható ki. Mennyezeti készüléknél a szerelőnyílást nem a gép méretéhez, hanem a tényleges karbantartási műveletekhez kell igazítani.
2. Tartsa be a gyártó által előírt beépítési körülményeket
A WANAS több telepítési kézikönyve szerint a berendezéseket olyan helyen kell elhelyezni, ahol a hőmérséklet folyamatosan pozitív marad; az idézett modelleknél a megadott tartomány 5–45 °C. A fagyveszélyes helyen kialakuló kondenzátum megfagyhat, ami hibás működéshez vagy készülékkárosodáshoz vezethet. Padlástéri telepítésnél ezért nem elég a légcsatornák hőszigetelése. Vizsgálni kell:
- a padlástér téli minimum-hőmérsékletét;
- a készülék és a kondenzvezeték fagyvédelmét;
- a hozzáférhetőséget;
- a nyári túlmelegedést;
- a szerkezeti terhelhetőséget;
- valamint azt, hogy áramszünet vagy leállás esetén kialakulhat-e kondenzáció.
A gyártói dokumentáció arra is figyelmeztet, hogy padlástérben elhelyezett berendezést télen nem szabad egyszerűen hosszabb időre leállítani, mert a készüléken és a ventilátorokon belül páralecsapódás alakulhat ki.
3. Biztosítsa a szükséges szervizteret
A szerviztér nem maradék hely, hanem tervezési követelmény. Hozzáférést kell biztosítani legalább:
- a szűrők cseréjéhez;
- a hőcserélő kiemeléséhez;
- a ventilátorok ellenőrzéséhez;
- a kondenzvíztálca és az elvezetés tisztításához;
- az automatika és az elektromos egységek eléréséhez;
- a bypass és a mozgatóelemek vizsgálatához;
- az érzékelők cseréjéhez.
A készüléket nem célszerű közvetlenül fal, gerenda, csővezeték vagy más gépészeti berendezés mellé szorítani, ha ezzel valamely szerelőpanel hozzáférhetetlenné válik.
Mennyezeti kivitel esetén a szerelőnyílásnak nemcsak láthatóvá kell tennie a gépet, hanem lehetővé kell tennie a szerkezeti egységek biztonságos kiemelését is.
4. A készülék rögzítése és rezgésleválasztása
A rögzítési módot a készülék tömege, a fogadó szerkezet és a gyártó szerelési előírása alapján kell meghatározni. Falra szerelt berendezésnél ellenőrizni kell:
- a fal anyagát és teherbírását;
- a rögzítőelemek alkalmasságát;
- a furatok helyzetét;
- a konzol vízszintességét;
- a készülék súlypontját;
- a dinamikus terhelést.
A gyártói kézikönyvben szereplő rögzítési módot nem célszerű általános tiplikkel vagy helyszíni improvizációval kiváltani. Egyes WANAS kézikönyvek kifejezetten előírják, hogy a fali tartó furatait ütés nélkül készítsék el, mert a hibás furat a berendezés leesésének veszélyét okozhatja.
Födémre függesztett berendezésnél célszerű:
- megfelelő teherbírású függesztést;
- többpontos rögzítést;
- rezgéscsillapító elemeket;
- biztosító kötéseket;
- valamint pontos szintezést
alkalmazni.
A készüléket és a légcsatornát lehetőség szerint rezgéstechnikailag el kell választani egymástól. Merev, közvetlen csatlakozás esetén a ventilátorrezgés könnyen továbbterjedhet a csatornahálózaton és az épületszerkezeten.
5. Szintezés nélkül a kondenzvíz-elvezetés sem lesz üzembiztos
A készüléket a gyártó által meghatározott helyzetben és dőléssel kell felszerelni. Nem szabad automatikusan abból kiindulni, hogy minden berendezést tökéletesen vízszintesen kell elhelyezni: egyes típusoknál a kondenzvíz-kivezetés irányába előírt lejtés szükséges lehet.
A WANAS idézett kézikönyvei szerint az adott álló készülékeket az állítócsavarokkal kell kiszintezni a megfelelő kondenzvíz-elvezetés érdekében.
Ellenőrizni kell:
- a készülékház helyzetét;
- a kondenzvíztálca lejtését;
- az elvezetőcsonk legalacsonyabb pontját;
- a csővezeték folyamatos lejtését;
- a szifon működését;
- a tisztíthatóságot.
A szintezést nemcsak a felszereléskor, hanem a légcsatornák csatlakoztatása után is érdemes újra ellenőrizni, mert a merev csövek képesek elhúzni vagy megfeszíteni a készülékházat.
6. A kondenzvíz-elvezetés kritikus szerelési pont
A hővisszanyerős készülék hőcserélőjén főként hideg időben kondenzvíz keletkezhet. Az elvezetés hibája a berendezés vagy a helyiség elázását, korróziót, szagproblémát és üzemi hibát okozhat.
A WANAS több készülékkézikönyve Ø25 mm-es alsó kondenzvíz-kivezetést, szifonos csatlakozást, tömör kötést és az első indítás előtti vízzel való feltöltést ír elő. A csatlakozásnak légzárónak kell lennie, hogy a készülék ne tudjon levegőt szívni a lefolyóvezetéken keresztül.
A kondenzvíz-vezeték kialakításakor ügyelni kell:
- a gyártó szerinti csőátmérőre;
- a folyamatos lejtésre;
- az ellenlejtések elkerülésére;
- a megfelelő szifonmagasságra;
- a nyomásviszonyokra;
- a fagymentes vezetésre;
- a tisztítási lehetőségre;
- a bűzzárásra;
- és arra, hogy a cső ne szűküljön le.
A szifont az első üzembe helyezés előtt fel kell tölteni, majd működés közben ellenőrizni kell a kondenzvíz akadálytalan távozását.
Negatív nyomású szakasznál a nem megfelelő szifon miatt a készülék levegőt szívhat a lefolyó felől, és a kondenzvíz nem tud megfelelően távozni. Pozitív nyomású szakasznál pedig levegőt fújhat a lefolyórendszerbe.
7. A kültéri légcsatornák hő- és párazáró szigetelése
A kültéri levegőt szállító csatornaszakaszok télen hidegek lehetnek. Ha ezek meleg, párás helyiségen haladnak keresztül, a csatorna külső felületén páralecsapódás alakulhat ki.
A hőszigetelés önmagában nem mindig elegendő. A kivitelezésnél folyamatos, sérülésmentes párazárásra is szükség van.
Különösen figyelni kell:
- az illesztésekre;
- az idomokra;
- a függesztésekre;
- az áttörésekre;
- a flexibilis csatlakozókra;
- a kültéri beszívó és kifúvó elemek mögötti szakaszokra.
A szigetelést nem szabad a tartószerkezetnél megszakítani vagy összenyomni. A hideg csatorna fém függesztőeleme hőhidat képezhet, amelyen szintén kondenzáció jelenhet meg.
Fűtetlen térben vezetett befúvó- és elszívócsatornáknál a hőveszteség csökkentése, a befúvási hőmérséklet megtartása és a páralecsapódás elkerülése miatt szintén gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről.
8. Ne csökkentse indokolatlanul a csatorna keresztmetszetét
A készülék csatlakozócsonkja nem feltétlenül azonos a teljes fővezeték optimális méretével. A csatornahálózatot a tervezett légmennyiség, a megengedett légsebesség és a nyomásveszteség alapján kell méretezni.
A túl kis keresztmetszet következménye lehet:
- nagyobb légsebesség;
- magasabb zajszint;
- növekvő nyomásveszteség;
- nagyobb ventilátorteljesítmény;
- csökkenő tényleges légszállítás;
- kedvezőtlenebb energiahatékonyság.
Különösen kerülendő:
- a közvetlenül a gépcsonk után alkalmazott szűkítés;
- a több egymást követő éles könyök;
- a lapított flexibilis cső;
- a túl hosszú flexibilis bekötés;
- a rosszul kialakított elágazás;
- a nem megfelelő szűkítő és bővítő idom.
A gép névleges maximális légszállítása nem azonos azzal a légmennyiséggel, amelyet a kiépített rendszer valós nyomásvesztesége mellett képes biztosítani.
9. A flexibilis légcsatorna ne helyettesítse a tervezett csőhálózatot
Rövid flexibilis csatlakozó alkalmazható rezgésleválasztásra vagy kisebb szerelési eltérések áthidalására, de nem célszerű hosszú fővezetékként használni.
A flexibilis cső:
- nagyobb ellenállást okozhat;
- könnyen megtörik;
- belóg;
- összenyomódhat;
- nehezebben tisztítható;
- és zajt kelthet.
A bekötést röviden, megfeszítve, törés és szükségtelen ívek nélkül kell kialakítani. Hangcsillapításra valódi, méretezett hangcsillapítót célszerű alkalmazni, nem hosszú flexibilis csőszakaszt.
10. A beszívás és a kifúvás elhelyezése
A kültéri frisslevegő-beszívást olyan helyre kell telepíteni, ahol a lehető legkisebb a szennyezett levegő visszaszívásának veszélye.
Kerülni kell többek között:
- a kifúvónyílás közvetlen környezetét;
- kémény vagy égéstermék-kivezetés közelét;
- parkoló vagy rakodóhely szennyezett levegőjét;
- szeméttároló környezetét;
- intenzív konyhai vagy technológiai elszívás kifúvását;
- talajközeli, hóval vagy levéllel eltömődő pozíciót.
A beszívó és kifúvó elemek elhelyezésénél a tervezői előírást, a gyártói útmutatót és az adott épületre vonatkozó követelményeket kell követni.
A kültéri elemeket úgy kell rögzíteni, hogy:
- csapadék ne jusson a csőhálózatba;
- ne alakuljon ki kedvezőtlen visszaáramlás;
- a rács tisztítható maradjon;
- a rovarháló ne legyen indokolatlanul sűrű és nagy ellenállású;
- a homlokzati kifúvás ne okozzon elszíneződést vagy párakicsapódást.
11. Hangcsillapítás a gép és a helyiségek között
A halk berendezés önmagában nem garantál halk rendszert.
Zaj keletkezhet:
- a ventilátorban;
- a szűk csatornaszakaszokon;
- a szabályozóelemeknél;
- a befúvó- és elszívószelepeknél;
- az éles idomoknál;
- a készülékház rezgéséből;
- a helyiségek közötti áthallásból.
A gép befúvó és elszívó oldalára megfelelő méretű hangcsillapítót célszerű beépíteni. Szükség esetén a kültéri ágon is indokolt lehet zajcsökkentés.
A helyiségek közötti áthallás mérsékléséhez:
- megfelelő vezetékhossz;
- külön leágazások;
- hangcsillapító osztódoboz;
- akusztikailag megfelelő légelosztó rendszer;
- vagy helyiségenkénti hangcsillapítás
alkalmazható.
A hangcsillapító méretezésekor nemcsak a csillapítási értéket, hanem a nyomásveszteséget is figyelembe kell venni.
12. A légcsatornák legyenek tiszták a rendszer indításakor
A szerelés alatt a nyitott csatornavégeket le kell zárni. Ellenkező esetben építési por, vakolat, szigetelőanyag, fémforgács és más szennyeződés kerülhet a hálózatba.
A berendezést nem szabad építési porelszívóként használni. A WANAS kiegészítők és készülékek dokumentációi is tiltják az eszközök üzemeltetését olyan épületben, ahol még aktív építési munkák folynak.
Az üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell:
- a csatornahálózat belső tisztaságát;
- a védőfóliák eltávolítását;
- a szűrők állapotát;
- a készülék belső terét;
- a légszelepek és rácsok tisztaságát.
Erős építési porterhelés után nem elegendő pusztán a szűrő cseréje: a gép belsejét és a csatornahálózatot is vizsgálni kell.
13. Befúvó- és elszívópontok helyes kialakítása
Lakóépületi központi rendszerben a friss levegőt jellemzően a tartózkodási helyiségekbe, az elszívást pedig a párás vagy szagterhelt helyiségekbe tervezik.
A befúvóelemek elhelyezésekor kerülni kell:
- az ágyra vagy ülőhelyre irányuló közvetlen légsugarat;
- a rövidzárat a befúvás és az elszívás között;
- a kedvezőtlen mennyezeti vagy fali áramlást;
- a függöny vagy bútor általi eltakarását;
- a túl nagy kilépési sebességet.
Az elszívópontot a terheléshez közel, de karbantartható helyen célszerű elhelyezni.
A konyhai általános elszívópont nem azonos a páraelszívóval. A zsíros konyhai levegőt nem célszerű a lakás általános hővisszanyerős rendszerén keresztül vezetni, ha azt a készülék vagy a terv nem engedi.
14. Biztosítsa a helyiségek közötti levegőátvezetést
A befújt levegőnek el kell jutnia a befúvott helyiségekből az elszívott helyiségekbe.
Ehhez szükség lehet:
- ajtó alatti résre;
- ajtórácsra;
- falba épített átvezetőelemre;
- akusztikus átvezetőre;
- közlekedőn keresztüli légáramlásra.
A zárt, tömített beltéri ajtó jelentősen megváltoztathatja a rendszer nyomásviszonyait és csökkentheti a tervezett légcserét.
Az átvezetők szabad keresztmetszetét a szükséges légmennyiség és az elfogadható sebesség alapján kell meghatározni. Hálószobáknál és irodáknál az áthallás elleni védelem is fontos.
15. Égéstermék-elvezetés és kandalló mellett különösen körültekintően
A gépi szellőztetés megváltoztathatja az épület nyomásviszonyait. Nyílt égésterű berendezés, kandalló vagy más helyiséglevegőt használó tüzelőberendezés esetén ez biztonsági kockázatot jelenthet. A WANAS kézikönyvei a gépi szellőztetéssel ellátott helyiségben zárt égésterű, külső levegőről működő kandallót, valamint szén-monoxid-érzékelőt írnak elő, és tiltják a helyiséglevegőt használó kandalló alkalmazását. Az adott projektben a tüzelőberendezés gyártói előírásait és az égéstermék-elvezetésre vonatkozó követelményeket is ellenőrizni kell. A „kandalló mód” vagy a befúvási túlsúly nem helyettesíti a biztonságos égési levegő-ellátást.
16. Elektromos bekötés és védővezető
A villamos csatlakoztatást megfelelő jogosultsággal rendelkező szakembernek kell elvégeznie. A WANAS kézikönyvek szerint a készülék kizárólag működőképes védővezetővel rendelkező hálózathoz csatlakoztatható.
Az elektromos kialakításnál ellenőrizni kell:
- a névleges feszültséget;
- a maximális teljesítményfelvételt;
- az előfűtő vagy utófűtő terhelését;
- a szükséges túláramvédelmet;
- az érintésvédelmet;
- a leválaszthatóságot;
- a kábel keresztmetszetét;
- a kommunikációs kábelek nyomvonalát;
- a potenciális elektromágneses zavarforrásokat.
A vezérlő- és érzékelővezetékeket a gyártói útmutató szerint kell kialakítani. A falba szerelt kezelőpanelt száraz, kondenzációtól védett helyre kell tenni; egyes WANAS kézikönyvek azt is előírják, hogy a panel ne kerüljön közvetlenül a készülék alá.
17. Automatika és kommunikáció
A korszerű hővisszanyerős berendezések csatlakozhatnak:
- páratartalom-érzékelőhöz;
- szén-dioxid-érzékelőhöz;
- levegőminőség-érzékelőhöz;
- külső kapcsolóhoz;
- épületfelügyeleti rendszerhez;
- okosotthon-rendszerhez;
- internetes vagy Wi-Fi-s vezérléshez.
A WANAS termékrendszerben több készülék MODBUS RTU kapcsolatot és hálózati vezérlési lehetőséget is kínál.
A kábelezést a gépészeti szereléssel párhuzamosan célszerű megtervezni. Gyakori hiba, hogy a készülék már beépült, de:
- nincs kiépítve kommunikációs kábel;
- nem megfelelő helyre került az érzékelő;
- hiányzik a hálózati kapcsolat;
- nincs összehangolva a BMS-pontlista;
- vagy nem biztosított a kiegészítők tápellátása.
A páratartalom- és szén-dioxid-érzékelőt nem célszerű közvetlen befúvóelem, ablak, ajtó, hőforrás vagy páraképző hely mellé telepíteni, mert ez torzíthatja a mérést.
18. Kalorifer, hűtőmodul és párásító beépítése
A kiegészítő légkezelő elemeket a gyártói légáramlási irány szerint kell beépíteni.
A WANAS freonos hűtőmodul kézikönyve például a befúvóágon, a hővisszanyerős berendezés után írja elő a beépítést, és a működéshez külső kondenzációs egységet, valamint vezérlőmodult igényel.
A WANAS UMECTO párásítót szintén a befúvó légcsatornába, a hővisszanyerős berendezés után kell telepíteni. A gyártói dokumentáció szerint az eszköz a levegő természetes, adiabatikus párásítására szolgál; a kiválasztott modell légszállítási tartományát is figyelembe kell venni.
Kiegészítők telepítésekor ellenőrizni kell:
- az áramlási irányt;
- a hozzáférési oldalt;
- a szükséges egyenes csőszakaszt;
- a légsebességet;
- a nyomásveszteséget;
- a víz- és kondenzcsatlakozásokat;
- a fagyvédelmet;
- a szabályozást;
- a biztonsági reteszeléseket;
- a tisztíthatóságot.
Hűtőkalorifer után cseppleválasztóra és külön kondenzvíz-elvezetésre is szükség lehet a gyártói előírás szerint.
19. Balos és jobbos kivitel ellenőrzése
A készülék megrendelése és telepítése előtt ellenőrizni kell:
- melyik csonk a kültéri friss levegő;
- melyik a befúvás;
- melyik az elszívás;
- melyik a kifúvás;
- hol található a kondenzvíz-csatlakozás;
- melyik oldalról szervizelhető a gép.
Egyes WANAS modellek helyszínen átalakíthatók balos kivitelűre a készülékház és a belső egység elfordításával, de ezt kizárólag az adott modell kézikönyve szerint szabad elvégezni. A gyártó arra is figyelmeztet, hogy az átalakítás után az automatika hozzáférése nehezebb lehet, ezért a szükséges kiegészítő vezetékeket célszerű előre csatlakoztatni.
Nem minden típus alakítható át azonos módon, ezért ez nem tekinthető általános szerelési eljárásnak.
20. A rendszer légzárása
A csatornahálózat szivárgása csökkenti a helyiségekben ténylegesen megjelenő légmennyiséget, felboríthatja a befúvás és elszívás egyensúlyát, valamint növelheti a ventilátorok energiaigényét.
Minden kötést a rendszer anyagának megfelelően kell tömíteni:
- tömítőgyűrűs rendszerrel;
- légtechnikai tömítőanyaggal;
- megfelelő minőségű ragasztószalaggal;
- karimás kötésnél tömítéssel.
A hagyományos textil erősítésű általános ragasztószalag nem feltétlenül alkalmas tartós légtechnikai tömítésre.
A csatlakozásokat lehetőség szerint a burkolás előtt kell ellenőrizni. Nagyobb vagy magasabb követelményű rendszernél indokolt lehet a csatornahálózat tömörségi vizsgálata.
21. Beszabályozás nélkül nincs kész a kivitelezés
A hővisszanyerős rendszer nem tekinthető késznek attól, hogy a ventilátorok elindulnak.
A beszabályozás során helyiségenként ellenőrizni és beállítani kell:
- a befújt légmennyiséget;
- az elszívott légmennyiséget;
- a teljes rendszer egyensúlyát;
- a normál és intenzív üzemet;
- az átvezetési útvonalakat;
- a helyiségek nyomásviszonyait;
- a zajszintet.
A beszabályozás előtt célszerű:
- ellenőrizni a szűrőket;
- teljesen megnyitni a szabályozóelemeket;
- megvizsgálni a ventilátorirányt és a légáramlást;
- ellenőrizni a csonkok helyes bekötését;
- lezárni minden szerelőnyílást;
- a helyiségajtókat a használati állapotnak megfelelően beállítani.
Az automatikus légáram-egyensúlyozás hasznos funkció lehet, de nem helyettesíti a helyiségenkénti mérési és beállítási folyamatot.
22. Üzembe helyezési ellenőrzőlista
Az első indítás előtt ellenőrizze, hogy:
- a készülék stabilan rögzített;
- a beépítési helyzete megfelelő;
- biztosított a szerviztér;
- valamennyi légcsatorna helyesen csatlakozik;
- a kültéri beszívás és kifúvás nincs felcserélve;
- a csatornák tiszták;
- a szűrők a helyükön vannak;
- a kondenzvezeték tömör és megfelelően lejt;
- a szifon fel van töltve;
- az elektromos bekötés megfelelő;
- a védővezető csatlakozik;
- az érzékelők és a kezelőpanel működik;
- a tűzvédelmi vagy BMS-kapcsolatok elkészültek;
- a kiegészítők áramlási iránya megfelelő;
- nincs idegen tárgy a ventilátorok környezetében.
Az indítás után vizsgálni kell:
- a ventilátorok forgását és hangját;
- a rendellenes rezgést;
- a légáramlási irányokat;
- a hőmérséklet-érzékelők értékeit;
- a bypass működését;
- a kondenzvíz elfolyását;
- a rendszer hibakódjait;
- a vezérlő és az internetes kapcsolat működését;
- a légmennyiségeket;
- a befúvás és elszívás egyensúlyát.
23. Dokumentálja a beállításokat
Az átadási dokumentációban célszerű rögzíteni:
- a készülék típusát és gyári számát;
- a szűrők típusát;
- a tervezett és mért légmennyiségeket;
- a ventilátor-beállításokat;
- az érzékelők és automatika paramétereit;
- a kondenzvíz-elvezetés kialakítását;
- a beépített kiegészítőket;
- a garanciális üzembe helyezés adatait;
- a karbantartási intervallumokat;
- a kezelői oktatás megtörténtét.
Érdemes fotókat készíteni a később eltakart csatornaszakaszokról, elektromos csatlakozásokról és kondenzvíz-vezetékekről.
A későbbi hibakeresést jelentősen gyorsítja egy olyan alaprajz, amelyen a légcsatornák, osztódobozok, szabályozóelemek és tisztítási pontok is szerepelnek.
24. A megrendelő oktatása a kivitelezés része
Bár a rendszert szakember telepíti, a napi használatot jellemzően a tulajdonos, üzemeltető vagy facility manager végzi.
Az átadáskor ismertetni kell:
- a normál üzem használatát;
- az intenzív szellőztetést;
- az időprogramot;
- a nyári bypass működését;
- a szűrőjelzést;
- a szűrőcsere módját;
- a rendszer hosszabb leállításának kockázatait;
- a hibajelzések jelentését;
- a karbantartási kötelezettségeket.
A felhasználónak azt is tudnia kell, hogy a szellőztető rendszer nem építési porelszívó, nem konyhai zsírelszívó, és a szűrőket nem szabad korlátlan ideig tisztítás vagy csere nélkül használni.
Gyakori telepítési hibák
A készülék nem szervizelhető
Az álmennyezet vagy a beépített szekrény elkészülte után a szűrők, a hőcserélő vagy az automatika nem hozzáférhető.
Hibás a kondenzvíz-elvezetés
Nincs megfelelő szifon, hiányzik a lejtés, a csatlakozás levegőt szív, vagy a cső fagyveszélyes térben fut.
Felcserélik a légcsatorna-csatlakozásokat
A kültéri és beltéri ágak hibás bekötése rendellenes működéshez, kondenzációhoz és rossz levegőminőséghez vezethet.
Túl kicsi a csatorna keresztmetszete
A névleges légmennyiséget csak nagy ventilátorfokozaton, magas zaj és fogyasztás mellett lehet elérni.
Hiányzik a hangcsillapítás
A ventilátorzaj és a helyiségek közötti áthallás a csatornahálózaton keresztül terjed.
Nincs levegőátvezetés a helyiségek között
Zárt ajtóknál megszűnik a tervezett áramlási útvonal, ezért a befújt és elszívott légmennyiségek nem tudnak megfelelően kialakulni.
Elmarad a beszabályozás
A rendszer működik, de egyes helyiségek túl-, mások alulszellőzöttek.
Építkezés alatt elindítják a berendezést
A készülék és a csatornahálózat megtelik finom építési porral, ami a szűrők idő előtti eltömődését és a belső alkatrészek szennyeződését okozhatja.
Hővisszanyerő berendezés telepítési tanácsok összefoglalás
A hővisszanyerős berendezés telepítésének legfontosabb szakmai pontjai:
- a megfelelő beépítési hely és szerviztér;
- a gyártói beépítési előírások betartása;
- a stabil és rezgéscsillapított rögzítés;
- a pontos szintezés;
- a szakszerű kondenzvíz-elvezetés;
- a légzáró és megfelelően szigetelt csatornahálózat;
- az alacsony nyomásveszteségű nyomvonal;
- a megfelelő zajcsillapítás;
- a helyes villamos és automatika-bekötés;
- a rendszer tisztasága;
- a mérésen alapuló beszabályozás;
- valamint a dokumentált üzembe helyezés.
Egy korszerű hővisszanyerős készülék csak a hozzá illeszkedő, szakszerűen kivitelezett rendszerben tudja biztosítani a tervezett légszállítást, komfortot és energiahatékony működést. Az AirPro a hővisszanyerős berendezések és kiegészítők forgalmazása mellett légtechnikai kivitelezéssel, beszabályozással és üzembe helyezéssel is foglalkozik.
Gyakori kérdések hővisszanyerős berendezések telepítésével kapcsolatban gépészektől
Telepíthető hővisszanyerős berendezés fűtetlen padlásra?
Csak akkor, ha az adott készülék gyártója ezt engedélyezi, és biztosítható a megkövetelt környezeti hőmérséklet, a kondenzvíz fagymentes elvezetése, a megfelelő hőszigetelés és a szervizelhetőség. Több WANAS készülék kézikönyve 5–45 °C közötti telepítési környezetet ír elő.
Kötelező szifont szerelni a kondenzvíz-elvezetéshez?
Amennyiben a gyártói kézikönyv szifonos elvezetést ír elő, igen. A szifonnak a készülék nyomásviszonyaihoz megfelelő kialakításúnak, tömörnek és az első indítás előtt vízzel feltöltöttnek kell lennie.
Szükséges hangcsillapító a készülék után?
A legtöbb központi rendszerben erősen indokolt. A pontos típus és méret a készülék zajadataitól, a légmennyiségtől, a csatornahálózattól és a helyiségek akusztikai követelményeitől függ.
Elég az automatikus légáram-szabályozás, vagy szükséges a beszabályozás?
A helyiségenkénti beszabályozás továbbra is szükséges. Az automatikus rendszer a készülék befúvó és elszívó ágának egyensúlyát segítheti, de nem állítja be önmagában az egyes helyiségek tervezett légmennyiségeit.
Be lehet kapcsolni a rendszert az építési munkák alatt?
Nem ajánlott, és több gyártói útmutató kifejezetten tiltja. Az építési por eltömítheti a szűrőket, és szennyezheti a hőcserélőt, a ventilátorokat, valamint a teljes csatornahálózatot.
Hová kell beépíteni a párásítót vagy a hűtőkalorifert?
A konkrét kiegészítő gyártói előírása szerint. A WANAS UMECTO párásító és a freonos hűtőmodul például a befúvóágban, a hővisszanyerős berendezés után kerül elhelyezésre.