Hővisszanyerős szellőztető utólag is kialakítható meglévő családi házban, de a megvalósíthatóságot elsősorban az épület adottságai határozzák meg. Vizsgálni kell a légcsatornák elvezetésének lehetőségét, a központi berendezés helyét, a kültéri levegő beszívását és kifúvását, a kondenzvíz elvezetését, az áttöréseket, valamint azt is, hogy a rendszer később megfelelően hozzáférhető és karbantartható legyen.
Új építésű háznál a hővisszanyerős szellőztetés helyigényével már a tervezőasztalon számolni lehet. Meglévő épületnél azonban a rendszernek egy kész alaprajzhoz, födémhez, burkolatokhoz és már kialakított gépészeti környezethez kell alkalmazkodnia.
Ez nem jelenti azt, hogy a hővisszanyerős szellőztetés utólag ne lenne megoldható. A kérdés inkább az, milyen műszaki kompromisszumokkal és milyen mértékű átalakítással lehet kialakítani a megfelelő rendszert.
Hővisszanyerős szellőztető utólag: nem csak a készüléknek kell hely
Utólagos kialakításnál gyakori, hogy elsőként azt vizsgáljuk: hol fér el maga a hővisszanyerős szellőztető berendezés? Ez fontos kérdés, de egy központi rendszer esetében rendszerint nem ez az egyetlen – és sokszor nem is ez a legnagyobb – műszaki kihívás.
A hővisszanyerős szellőztető rendszer nem pusztán egy központi gépből áll. A friss levegőt el kell juttatni a megfelelő helyiségekbe, az elhasznált levegőt pedig el kell vezetni a fürdőszobákból, WC-ből, konyha vagy más kiszolgáló helyiségek megfelelő elszívási pontjairól. Ehhez légcsatorna-hálózatra, légelosztó elemekre, befúvókra, elszívókra, kültéri csatlakozásokra és további rendszerkomponensekre van szükség. Utólagos beépítésnél ezért az egyik legfontosabb kérdés: van-e megfelelő hely a teljes légtechnikai rendszer számára?
1. Van-e hely a légcsatornák elvezetésére?
Egy központi hővisszanyerős rendszerhez a lakóhelyiségek és az elszívási pontok között légcsatornákat kell vezetni. Új építésnél ezek helyét előre kialakíthatják. Meglévő háznál viszont meg kell keresni azokat az útvonalakat, amelyek műszakilag megfelelőek, ugyanakkor a lehető legkevésbé zavarják a már elkészült belső tereket. Lehetséges nyomvonal lehet például:
álmennyezet felett;
padlástérben;
közlekedők vagy kiszolgáló helyiségek felett;
gépészeti aknában;
gardróbok vagy beépített bútorok mellett;
erre a célra kialakított szerelődobozban.
Nem minden megoldás alkalmazható minden épületben. A használható nyomvonalat befolyásítja többek között a födémszerkezet, a belmagasság, a helyiségek elrendezése és az is, hogy az épület egy- vagy többszintes.
Az álmennyezet sokat segíthet
Ha az épületben egyébként is készül álmennyezet, vagy bizonyos közlekedőkben, kiszolgáló helyiségekben kialakítható, jelentősen egyszerűbbé teheti a légcsatornák rejtett vezetését. Nem feltétlenül szükséges az egész ház mennyezetét lejjebb hozni. Sok esetben célzott gépészeti sávok vagy helyiségek közötti vezetési útvonalak is kialakíthatók. A konkrét lehetőséget azonban mindig az épület alapján kell megvizsgálni.
2. Hol helyezhető el a központi hővisszanyerős berendezés?
A készüléknek olyan helyre van szüksége, ahol nemcsak elfér, hanem:
csatlakoztatható a légcsatorna-hálózathoz;
biztosítható az elektromos ellátása;
megoldható a szükséges kondenzvíz-elvezetés;
megfelelő környezeti feltételek között üzemelhet;
hozzáférhető marad szűrőcseréhez és karbantartáshoz.
Szóba jöhet például gépészeti helyiség, háztartási helyiség vagy az adott berendezés és épület adottságaitól függően más megfelelő gépészeti tér. Az AirPro kínálatában többféle kialakítású hővisszanyerős szellőztető berendezés található, többek között eltérő csonkelrendezésű és mennyezeti telepítésre alkalmas készülékek. Ez azért lehet fontos meglévő háznál, mert a rendelkezésre álló gépészeti hely gyakran meghatározza, milyen kialakítású készülék építhető be célszerűen.
3. A szervizelhetőséget is biztosítani kell
Az, hogy egy gépet fizikailag sikerül elhelyezni egy szűk térben, még nem jelenti azt, hogy a hely megfelelő. A készülék körül biztosítani kell a gyártó által előírt vagy a karbantartáshoz szükséges hozzáférést. A szűrőket rendszeresen cserélni kell, és bizonyos egységekhez időszakosan szervizelési céllal hozzá kell férni. Utólagos telepítésnél ezért nem jó megoldás a készüléket olyan helyre „bepréselni”, ahonnan később csak bontással lehet kiszerelni vagy karbantartani.
4. Megoldható-e a kültéri levegő beszívása és a kifúvás?
A központi hővisszanyerős rendszernek kapcsolatot kell teremtenie a külső térrel is. Szükség van:
friss külső levegő beszívására;
az elhasznált levegő kültérbe történő kifúvására.
Ehhez homlokzati vagy az adott rendszer kialakításának megfelelő más kültéri kivezetésre lehet szükség. A két pont helyét nem célszerű pusztán esztétikai szempontok alapján meghatározni. Figyelembe kell venni a levegő áramlását, a környezetet és azt is, hogy a kifújt levegő ne kerüljön vissza közvetlenül a frisslevegő-beszívás közelébe. Meglévő épületnél ezért már a tervezés elején érdemes megvizsgálni, hol alakíthatók ki műszakilag megfelelő kültéri csatlakozási pontok.
5. Megoldható-e a kondenzvíz biztonságos elvezetése?
A hővisszanyerős szellőztető működése során bizonyos körülmények között kondenzvíz keletkezhet, amelynek szabályos elvezetését biztosítani kell. Ez új építésnél könnyen betervezhető a gépészeti rendszerbe. Utólagos telepítésnél viszont előfordulhat, hogy a kiválasztott géphely közelében nincs megfelelő elvezetési lehetőség. Ezért a gép helyének kiválasztásakor nemcsak azt kell nézni, hogy „ide befér-e a készülék?”, hanem azt is, hogy az üzemeltetéshez szükséges minden csatlakozás kialakítható-e.
6. Mennyi bontással járhat a hővisszanyerős szellőztetés utólag?
Erre nincs minden házra érvényes válasz. A bontás és helyreállítás mértékét elsősorban az határozza meg, hogy milyen útvonalon vezethető el a légcsatorna-hálózat. Szükség lehet például:
fal- vagy födémáttörésekre;
kisebb álmennyezeti szakaszok kialakítására;
szerelődobozokra;
burkolatok részleges megbontására;
kültéri áttörések kialakítására.
Egy padlástérrel rendelkező egyszintes ház adott esetben lényegesen egyszerűbb helyzetet jelenthet, mint egy kész belső terekkel rendelkező többszintes épület, ahol a födémeken keresztül is kapcsolatot kell teremteni a különböző helyiségek között. Ezért az utólagos hővisszanyerős szellőztetés bontási igényét nem maga a technológia, hanem nagyrészt az adott épület határozza meg.
7. Mikor kedvezőbbek a feltételek az utólagos kialakításhoz?
Különösen érdemes hővisszanyerős szellőztetésben gondolkodni, ha az épület éppen felújítás előtt vagy közben van. Ilyenkor könnyebb összehangolni a légtechnikai munkákat például:
az álmennyezet készítésével;
villamos felújítással;
festéssel;
burkolási munkákkal;
tetőtér vagy padlástér átalakításával;
egyéb épületgépészeti korszerűsítésekkel.
Ha a légtechnikai rendszer helyét még a felújítási munkák előtt meghatározzák, jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy egy már elkészült szerkezetet később ismét meg kell bontani.
8. Mikor lehet nehezebb az utólagos hővisszanyerős rendszer kialakítása?
A kivitelezés összetettebbé válhat például akkor, ha:
nincs használható padlástér vagy álmennyezeti tér;
nagyon korlátozott a belmagasság;
több szinten kell elvezetni a légcsatornákat;
a szerkezeti adottságok nehezítik az áttöréseket;
nincs megfelelő hely a központi készüléknek;
a kültéri beszívás és kifúvás nehezen alakítható ki;
az épület belső terei teljesen elkészültek, és minimális bontás engedhető meg.
Ezek egyike sem jelenti automatikusan azt, hogy hővisszanyerős szellőztetés nem alakítható ki. Azt viszont jelentheti, hogy más nyomvonalat, más készülékkialakítást vagy más rendszermegoldást kell választani.
9. Egy- és többszintes ház között is lehet különbség
Egyszintes családi háznál, különösen hozzáférhető padlástér esetén, sokszor egyszerűbb megtalálni a légcsatornák útvonalát. Többszintes épületnél már azt is meg kell oldani, hogyan jutnak el a légcsatornák egyik szintről a másikra. Ilyenkor nagyobb jelentősége lehet:
meglévő gépészeti aknáknak;
lépcsőház vagy közlekedő környezetének;
beépített bútorok mögötti gépészeti sávoknak;
célzott függőleges szerelődobozok kialakításának.
A rendszer nyomvonalát ezért célszerű még azelőtt megtervezni, hogy kiválasztanánk a konkrét berendezést.
10. A légcsatorna méretét sem lehet korlátlanul csökkenteni
Utólagos kialakításnál természetes igény, hogy a légcsatornák minél kevesebb helyet foglaljanak. A rendelkezésre álló hely azonban nem írhatja felül a rendszer megfelelő méretezését. Ha egy adott légmennyiséget túl kis keresztmetszeten próbálunk átvezetni, nőhet a légsebesség és a rendszer nyomásvesztesége, ami kedvezőtlenül hathat többek között a zajszintre és a ventilátorok szükséges teljesítményére. A cél ezért nem a lehető legkisebb légcsatorna, hanem az adott helyzetben megfelelő méretezés.
11. Utólag különösen fontos a zajterhelés megtervezése
Egy kész lakóépületben nem mindegy, hogy a központi készülék mely helyiség közelébe kerül, hogyan csatlakozik a hálózathoz és milyen légsebességgel működik a rendszer. A hálószobák közelében például különösen fontos a megfelelő akusztikai kialakítás. A zajterhelést több tényező együtt befolyásolja:
a készülék;
a ventilátor fordulatszáma;
a légcsatornák méretezése;
a légsebesség;
a befúvó- és elszívóelemek;
a hangcsillapítás;
a készülék rögzítése.
Ezért a „halk gép” önmagában még nem garantál halk rendszert.
12. A meglévő gépészeti rendszereket is figyelembe kell venni
Utólagos tervezéskor nem egy üres házból indulunk. Figyelembe kell venni többek között:
a fűtési rendszert;
a klímaberendezéseket;
a konyhai elszívást;
a kandallót vagy egyéb égésterméket termelő berendezéseket;
meglévő légtechnikai elemeket.
Különösen fontos lehet a nyomásviszonyok vizsgálata olyan épületben, ahol a szellőztetés mellett más, levegőt mozgató vagy égési levegőt igénylő berendezés is működik.
13. Mi történik, ha a központi rendszer csak nagyon nagy átalakítással férne el?
Nem minden meglévő épület ugyanolyan kedvező egy teljes központi rendszer utólagos kialakításához. Ha a szükséges légcsatorna-hálózat csak aránytalanul nagy bontással építhető ki, érdemes megvizsgálni más szellőztetési lehetőségeket is. A kérdést részletesebben körbejárjuk a Beépíthető-e szellőztető rendszer utólag családi házba? című útmutatónkban, ahol az utólagos kialakítás lehetőségeit és a különböző megoldásokat is bemutatjuk.
14. Előbb rendszerterv, utána készülékválasztás
Meglévő családi háznál különösen könnyű abba a hibába esni, hogy először kiválasztunk egy hővisszanyerős berendezést, majd megpróbáljuk hozzáigazítani az épületet. A helyes sorrend inkább:
épület felmérése → szükséges légmennyiségek → légcsatorna-nyomvonal → géphely → rendszer kialakítása → megfelelő berendezés kiválasztása.
A hővisszanyerős szellőztetés tervezésénél ezért nemcsak a szükséges légmennyiséget kell meghatározni, hanem az épület fizikai adottságait és a csatornahálózat ellenállását is figyelembe kell venni.
Ha a rendszer műszaki kialakítása már ismert, utána lehet kiválasztani az elérhető hővisszanyerős szellőztető berendezések közül azt a típust, amely teljesítményben, csonkelrendezésben és telepíthetőségben is illeszkedik hozzá.
Mikor érdemes felmérni az utólagos hővisszanyerős szellőztetés lehetőségét?
Lehetőleg még azelőtt, hogy a felújítás főbb építészeti döntései megszületnének. Különösen érdemes időben foglalkozni vele, ha:
nyílászárócsere történik;
homlokzati vagy tetőtéri felújítás készül;
álmennyezet kerül kialakításra;
a gépészeti rendszert egyébként is korszerűsítik;
teljes belső felújítás előtt áll az ingatlan.
Ilyenkor a légtechnikai rendszer kialakítása jobban összehangolható a többi munkafolyamattal.
Hővisszanyerős szellőztető utólag: mi dönti el végül, hogy megvalósítható-e?
A döntő kérdés nem az, hogy létezik-e utólag beépíthető hővisszanyerős szellőztető, hanem hogy az adott épületben kialakítható-e hozzá megfelelő rendszer. Ehhez elsősorban azt kell megvizsgálni:
elvezethetők-e megfelelően a légcsatornák;
van-e megfelelő géphely;
biztosítható-e a kültéri beszívás és kifúvás;
megoldható-e a kondenzvíz elvezetése;
kialakíthatók-e a szükséges áttörések;
hozzáférhető marad-e a rendszer;
mekkora bontással és helyreállítással jár a kivitelezés.
Ha ezekre megvan a műszaki megoldás, egy meglévő családi házban is kialakítható korszerű, központi hővisszanyerős szellőztetés.
Hővisszanyerős rendszerben gondolkodik meglévő családi házában?
Az utólagos kiépítés első lépése ne a készülék kiválasztása legyen, hanem az épület adottságainak és a lehetséges rendszerkialakításnak a felmérése. Ha nem kizárólag hővisszanyerős rendszerben gondolkodik, érdemes áttekinteni, milyen szellőztetési megoldások alakíthatók ki utólag családi házban.
Ismerje meg részletesebben, hogyan épül fel egy hővisszanyerős szellőztető rendszer, vagy tekintse meg az AirPro kínálatában elérhető hővisszanyerős szellőztető berendezéseket.