A hővisszanyerős szellőztető télen csökkentheti a beltéri páratartalmat, mert a nedvesebb belső levegőt szárazabb külső levegőre cseréli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendszer mellett szükségszerűen túl száraz lesz a levegő. A tényleges páratartalmat az épület használata, a légcsere mértéke, a külső időjárás, a hőcserélő típusa és az esetleges párásítás együtt határozza meg.
A hővisszanyerős szellőztetés kapcsán az egyik leggyakoribb téli kérdés nem az, hogy elég friss lesz-e a levegő, hanem éppen az ellenkezője:
nem fogja túlságosan kiszárítani a helyiségeket a folyamatos szellőztetés?
A kérdés jogos, mert télen a kültéri levegő abszolút nedvességtartalma általában alacsony, és amikor ezt a levegőt felmelegítjük, a relatív páratartalma tovább csökkenhet. A jó hír az, hogy a páratartalom szabályozása nem fekete-fehér kérdés. A megfelelően megtervezett hővisszanyerős szellőztető rendszer nem egyszerűen „kiszívja a párát”, hanem szabályozott légcserét biztosít. Hogy ez milyen beltéri páratartalmat eredményez, az több tényezőtől függ.
Miért csökkenhet a páratartalom télen?
Télen a külső levegő hideg. A hideg levegő kevesebb vízgőzt képes magában tartani, ezért még magas relatív páratartalom mellett is kevés nedvességet tartalmazhat. Amikor ez a levegő bejut az épületbe és felmelegszik, a relatív páratartalma lecsökken. Ez nem kizárólag a hővisszanyerős szellőztetés sajátossága. Ugyanez történik akkor is, amikor télen ablaknyitással szellőztetünk.
A különbség az, hogy a hővisszanyerős rendszer:
folyamatosan;
szabályozott légmennyiséggel;
a helyiségekhez igazítva;
a távozó levegő hőjének jelentős részét visszanyerve
cseréli a levegőt.
A hővisszanyerős szellőztető működéséről szóló részletes útmutatónkban bemutatjuk, hogyan történik ez a légcsere és a hőátadás.
Mi számít megfelelő beltéri páratartalomnak?
A komfortos beltéri páratartalom nem egyetlen, minden épületre és minden emberre érvényes érték. Általánosságban a túl magas páratartalom növeli a páralecsapódás és a penészedés kockázatát, míg túl alacsony páratartalom mellett szárazabbnak érezhetjük a levegőt. A megfelelő egyensúly ezért fontosabb, mint az, hogy a páratartalmat mindenáron egy konkrét számhoz próbáljuk rögzíteni.
A cél télen az, hogy:
ne legyen tartósan túl magas a páratartalom;
ne csapódjon ki nedvesség a hideg felületeken;
ugyanakkor a szükségesnél nagyobb légcsere se szárítsa feleslegesen a belső levegőt.
Hővisszanyerős berendezések az AirPro kínálatában
A hővisszanyerős szellőztető kiszárítja a levegőt?
Pontosabban fogalmazva: a hagyományos hőcserélős rendszer a szellőztetéssel együtt nedvességet is eltávolít az épületből.
Ez fontos funkció, hiszen a lakók és a mindennapi tevékenységek folyamatosan párát termelnek. Pára keletkezik például:
légzés során;
zuhanyzáskor;
főzéskor;
ruhaszárításkor;
takarításkor;
nagyobb létszám mellett.
Ha ezt a nedvességet nem vezetjük el megfelelően, nőhet a páralecsapódás és a penészképződés kockázata. Erről részletesen a penész elleni szellőztető rendszerről szóló cikkünkben írunk. A probléma akkor jelentkezhet, ha a téli légcsere a tényleges szükséglethez képest túl nagy, miközben az épületben kevés pára keletkezik.
Miért lehet két azonos rendszer mellett teljesen más a páratartalom?
Mert a beltéri páraterhelés jelentősen eltérhet. Más körülmények vannak például:
egy kétfős lakásban;
egy ötfős háztartásban;
egy egész nap használt irodában;
egy részben üres épületben;
rendszeres főzés és ruhaszárítás mellett;
vagy olyan helyen, ahol kevés nedvesség keletkezik.
Ezért önmagában abból, hogy egy épületben hővisszanyerős szellőztetés működik, nem lehet megmondani, milyen lesz a téli páratartalom.
A túl nagy légcsere valóban száríthatja a levegőt
A megfelelő méretezés itt is kulcsfontosságú. Ha egy rendszer folyamatosan a szükségesnél jóval nagyobb légmennyiséggel működik, télen több nedvességet távolíthat el az épületből, mint amennyi a megfelelő levegőminőség fenntartásához indokolt lenne. Ezért nem cél, hogy a hővisszanyerős szellőztető mindig maximális teljesítményen működjön.
A megfelelő rendszer:
az épület légigényére van méretezve;
beszabályozott;
több üzemmóddal rendelkezhet;
igény szerint képes növelni vagy csökkenteni a légszállítást.
A hővisszanyerős szellőztetés tervezésénél ezért a légmennyiségek pontos meghatározása nemcsak energia- és zajszempontból fontos, hanem a beltéri páratartalom szempontjából is.
Fontos a megfelelő páratartalom is?
Mit jelent az entalpiás hőcserélő?
A hagyományos hőcserélő elsődlegesen a távozó és a beérkező levegő közötti hőenergiát hasznosítja. Az entalpiás hőcserélő ezzel szemben a hő mellett a távozó levegő nedvességtartalmának egy részét is képes visszanyerni. Ez télen azért lehet előnyös, mert mérsékelheti a beltéri levegő kiszáradását. Fontos azonban, hogy az entalpiás hőcserélő sem párásító.
Nem termel új nedvességet, hanem a távozó levegőben már meglévő nedvesség egy részét képes visszajuttatni a befújt levegő oldalára. Az entalpiás és hagyományos hőcserélő közötti választás ezért az épület használatától, a páraterheléstől és a kívánt komforttól függ. Ezt a szempontot a legjobb hővisszanyerős szellőztető kiválasztásáról szóló útmutatónkban is külön tárgyaljuk.
Mikor lehet indokolt külön párásítás?
Van olyan épület, ahol a megfelelően beszabályozott szellőztetés mellett is alacsony marad a téli páratartalom. Ilyenkor külön párásítási megoldás vizsgálható.
Az AirPro kínálatában például elérhető a WANAS Umecto 600 UNI légcsatornás párásító, amelyet a szellőztetett levegő páratartalmának szabályozására terveztek. Ez azonban már nem minden rendszer automatikus része.
Először mindig azt érdemes megvizsgálni:
megfelelően van-e méretezve a légcsere;
megfelelő-e a rendszer beszabályozása;
nincs-e indokolatlanul magas légszállítás;
milyen hőcserélő működik a rendszerben;
valóban szükség van-e aktív párásításra.
Párásításra képes hővisszanyerős rendszerek is léteznek
Nagyobb vagy összetettebb komfortigényű épületeknél olyan berendezés is szóba jöhet, ahol a szellőztetés további funkciókkal egészül ki. Az AirPro kínálatában szereplő WANAS Combo 1030 V/H XF például párásítási, hűtési és fűtési funkciók vezérlésére is alkalmas rendszer részeként használható, és páratartalom-érzékelővel is kiegészíthető.
Itt azonban fontos ugyanaz az alapelv, amely a készülékválasztásnál általában is: nem attól lesz jobb egy rendszer, hogy minél több funkciója van, hanem attól, hogy az adott épület igényeihez megfelelően illeszkedik.
Mi történik, ha télen egyszerűen lejjebb vesszük a szellőztetést?
Ez bizonyos helyzetekben valóban csökkentheti a nedvesség eltávolítását, de nem érdemes pusztán a páratartalom alapján találomra visszavenni a légcserét. A rendszernek továbbra is el kell vezetnie:
az elhasznált levegőt;
a CO₂-t;
a szagokat;
a fürdés és főzés során keletkező párát;
egyéb beltéri szennyezőanyagokat.
A cél ezért nem a lehető legkisebb légcsere, hanem a szükséges légcsere.
Miért rossz megoldás teljesen kikapcsolni a rendszert?
Ha a szellőztetőt azért kapcsoljuk ki, mert száraznak érezzük a levegőt, azzal elveszítjük a szabályozott légcsere előnyeit. A CO₂-koncentráció emelkedhet, a szagok és beltéri szennyezőanyagok felhalmozódhatnak, a fürdőszobában vagy konyhában pedig időszakosan magas páraterhelés alakulhat ki.
Sokkal jobb megoldás:
ellenőrizni a légmennyiségeket;
megvizsgálni a páratartalmat;
szükség esetén módosítani az üzemmódot;
és ha indokolt, megfelelő páravisszanyerési vagy párásítási megoldást választani.
Magas vagy alacsony páratartalom – mindkettő rendszerkérdés
A hővisszanyerős szellőztetés egyik fontos előnye éppen az, hogy a levegőcsere nem alkalomszerűen, ablaknyitással történik. Ez lehetővé teszi, hogy az épület légcseréje tervezett és szabályozható legyen. Túl magas páratartalom esetén a rendszer segít a felesleges nedvesség eltávolításában. Túl száraz téli levegő esetén pedig a megoldás lehet:
a légmennyiség helyes beállítása;
entalpiás hőcserélő;
igényvezérelt szabályozás;
vagy indokolt esetben aktív párásítás.
Hogyan válasszon rendszert, ha fontos a téli páratartalom?
Ha a téli komfort kiemelt szempont, ezt már a készülékválasztás és a rendszertervezés elején érdemes jelezni. Nemcsak a maximális légszállítást kell összehasonlítani.
Érdemes együtt vizsgálni:
a szükséges légmennyiséget;
a hőcserélő típusát;
a páravisszanyerés lehetőségét;
a páratartalom-érzékelést;
a szabályozhatóságot;
az esetleges párásító csatlakoztatását;
az épület valós páraterhelését.
Ehhez segítséget ad a hővisszanyerős szellőztető egységek választási segédlete, illetve az AirPro hővisszanyerős szellőztető berendezéseinek kínálata.
Hővisszanyerős szellőztető és páratartalom – összefoglalva
A hővisszanyerős szellőztető télen valóban csökkentheti a beltéri páratartalmat, de a túl száraz levegő nem szükségszerű velejárója a rendszernek. A tényleges eredményt együtt határozza meg:
a kültéri időjárás;
az épület páraterhelése;
a légcsere mértéke;
a rendszer beszabályozása;
a hőcserélő típusa;
és az esetleges kiegészítő párásítás.
A jó megoldás ezért nem az, hogy a páratartalmat külön kezeljük a szellőztetéstől, hanem az, hogy a teljes rendszer működését az épület használatához igazítjuk.
Fontos Önnek a megfelelő téli páratartalom?
A megfelelő hővisszanyerős rendszer kiválasztásakor a légszállítás mellett a páravisszanyerés, a szabályozhatóság és az esetleges párásítás lehetősége is vizsgálható.
Tekintse meg az AirPro hővisszanyerős szellőztető berendezéseit, vagy használja a választási segédletet a megfelelő termékkör leszűkítéséhez.
Gyakori kérdések
Kiszárítja a levegőt a hővisszanyerős szellőztető?
Télen csökkentheti a beltéri páratartalmat, mert a nedvesebb belső levegőt szárazabb külső levegőre cseréli. A tényleges páratartalom azonban az épület páraterhelésétől, a légcserétől, a hőcserélő típusától és a szabályozástól is függ.
Mitől lesz túl száraz a levegő télen?
Mitől lesz túl száraz a levegő télen?
A hideg külső levegő kevés nedvességet tartalmaz. Amikor ezt felmelegítjük, a relatív páratartalma csökken. Ha ehhez nagy légcsere és alacsony belső páraterhelés társul, szárazabb beltéri levegő alakulhat ki.
Segít az entalpiás hőcserélő a száraz levegő ellen?
Az entalpiás hőcserélő a távozó levegő nedvességtartalmának egy részét vissza tudja nyerni, ezért télen mérsékelheti a beltéri levegő kiszáradását. Párát azonban nem termel, ezért nem azonos egy aktív párásítóval.
Kell párásító hővisszanyerős szellőztető mellé?
Nem minden esetben. Először a rendszer méretezését, beszabályozását, a légmennyiséget és a hőcserélő típusát érdemes ellenőrizni. Ha ezek mellett is tartósan alacsony a páratartalom, külön párásítás vizsgálható.
Lehet télen kisebb fokozaton működtetni a szellőztetőt?
Igen, ha a rendszer kialakítása és a tényleges légigény ezt lehetővé teszi. A légmennyiséget azonban nem célszerű pusztán a páratartalom alapján túlzottan visszavenni, mert a megfelelő levegőminőséget továbbra is biztosítani kell.
A hővisszanyerős szellőztetés magas páratartalom esetén is segít?
Igen. A rendszer a nedves levegőt folyamatosan eltávolítja a páraterheléses helyiségekből, így megfelelő méretezés és működés mellett csökkentheti a páralecsapódás és a penészedés kockázatát.